Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Tóth Péter: Weöres Sándor közelében
Többnyire az általánosítás semmit mondó, mégis, Lux Antal esetében a művész megjelölést használnám, semmint speciálisabb változatait, mivel ő grafikus, festő, szobrász, sőt, filmes, videós alkotó is, amit talán egy kicsit elmos az általánosítás, azonban egyúttal a gyanút is fölébreszti, többrétű tevékenységről lehet szó. Szándékosan használtam a többrétű kifejezést, mivel - megítélésem szerint - gondolati-szellemi azonosság kapcsolja össze ezeket a tevékenységeket: hasonló ötletek kerülnek kibontásra más és más médiumok által. Talán van ebben a túl specializálódott, széthulló világban ennek a többrétű tevékenységnek olyan üzenete, amely az egység, az egész irányába mutat; azt kíséreli meg elmondani, hogy az ember, az alkotó ember kiváltképpen, képes még egyben látni a világot, noha egyre ritkábban vállalkozik erre a nem is mindig hálás föladatra. Lux viszont alkatánál fogva mindig föl akarta mérni a rendelkezésére álló eszközök lehetőségeit; szinte törvényszerű, hogy a stabil képzőművészeti műfajoktól átrándult előbb a film, majd a videó területére, ahol ugyancsak nemzetközi hírnevet szerzett magának. Számos meghívás, bemutatkozás, díj járt együtt ezzel a tevékenységgel is. Sőt, az alkotói parancs elvitte a számítógéphez, amely legújabb grafikáinak létrehozásában vált elsőszámú eszközévé. Kínálkozik a fölületes minősítés: modern művész. Érvelés híján - természetes - bármely minősítés fölületes lehet; a következőkben tehát ennek az írásnak csak az lehet a célja, hogy a föllengzősség tolakodó vádját kivédje, a modern jelzőt is igazolja. Egy művész valóságos értékének meghatározásában aligha modernsége az elsődleges. Pontosan tudjuk azonban, hogy Kelet-Európábán ennek a modernségnek szoros, úgyszólván kibogozhatatlan kapcsolata van a mű igazságával (aletheia - mondanák a görögök), azzal, ahogyan „el-nem-rejtetté” válik, hogy Heidegger fordításában alkalmazzuk a görög kifejezést. Többnyire a kelet-európai művész ennek valamilyen fokon tudatában is van: aligha véletlenek az itt rendre kibontakozó modernista mozgalmak. Föladat lehet tehát ennek az összefüggésnek a kibogozása is, hiszen Lux Antal itt látta meg a napvilágot: Soroksáron született 1935-ben. Tegyük akkor most úgy föl a kérdést, mi lehet az az „elterjedt tudásanyag", a- mely Lux idézett munkáiban megjelenik? Megállapítottuk már, hogy egyfelől mindaz a jelképbe foglalt ismeret, amit - mondjuk a piros szín -, netán a geometrikus vagy egyéb forma hordoz/hordozhat. Tehát önmagában - ha szabad így fogalmazni - már a piros szín sajátos asszociációs rendszert indít el a szemlélődőben, és aligha állunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy a piros általában a tiltások metaforája a mi kultúránkban; még akkor is, amikor Heidegger Tiltás és szabályozás „A művész a mű eredete. És a mű a művész eredete. ”
