Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 9. szám - Tóth Péter: Weöres Sándor közelében

körülmények engedték, gyümölcsöző szellemi kapcsolatban maradtak egymással. Egészen különös az az 1947 októberében keltezett levél, amelyben Weöres az úgynevezett ember-időről és a szeráf-időről, illetve a költészet korszakairól, a költők típusairól fejti ki a véleményét Hamvasnak.- Nem lennénk igazságosak, ha - e kényszerűen leszűkített körben - meg­feledkeznénk Fülep Lajosról. A stílust, a nyelvhelyességet tekintve talán ő volt a legszigorúbb Weöreshöz. Az MTA Kézirattárában végignéztem a Fülep által korrigált Shelley-fordítását. Felkiáltójelek, csípős megjegyzések, aláhúzások jelezték a gépiraton, hogy mivel nem ért egyet, mit tart germanizmusnak, lati­nizmusnak. Vitáikról, kapcsolatukról legendák születtek. Weöres talán Fülep- nek küldte a legtöbb levelet. Verseket írt hozzá, illetve róla /Három vers Fülep Lajoshoz: Arckép-vázlat; Üdvözlő kártya; Pindaricum; illetve: Géniuszok: A borús - Fülep Lajos/- Ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy A hallgatás tornyát neki ajánlotta: „Fülep Lajos bátyámnak, ki szerető és épp ezért irgalmatlan bírálatával húsz év óta támogat, hálával ajánlom ezt a könyvet”. Erről Do­mokos Mátyás tudna sokat mesélni. A Hallgatás tornyát ő rendezte sajtó alá, még 1956-ban. Ok oda jártak hozzá abban az időben. Fülep is legendásan szigorú mester volt. Ismeretségük a pécsi egyetemi évekre nyúlik vissza. Igazán termékeny és izgalmas kapcsolatuk dokumentumait (pontosabban csak a Weöres által írottakat) az Egybegyűjtött levelekben 1947-ig kísértem nyomon. Ezek között talán azok a legérdekesebbek, amelyekben Weöres Sán­dor leírja egy-egy verscsírájának, ötletének az alakulását. Például A sorsan­gyaloknak a keletkezéstörténetét. Itt még rengeteg munka van hátra. Ki kellene adni a ’47 utáni leveleket, illetve nyilvánosságra kellene hozni Fülep válaszait.- Milyen feladatok várnak a Weöres-filológiára?- Komoly munka hárul az irodalomtörténészekre, stíluskutatókra, tex- tológusokra, bibliográfusokra. Össze kell gyűjteni Weöres Sándor valamennyi versét. Azokat is, amelyek napilapokban, vidéki kiadványokban jelentek meg. Az olykor kérészéletű határon túli folyóiratokat is át kell tekinteni. Eseten­ként pontosításra szorulhat a versek időrendje. Össze kell gyűjteni a cikkeit, apróbb írásait. El kellene készíteni a költő bibliográfiáját. Mindazt, amit írt, fordított, és azt is, amit róla megjelentettek. Korábban készült ugyan egy válogatott bibliográfia, de ez kiegészítésre szorul. Rekonstruálni kell a Weöres-életrajzot. Amikor én a leveleinek jegyzeteit írtam, akkor találtam rá egy Tatay Sándor által írt regényre (Eszter és a fajdkakas), amelyben szerepel az öreg Weöres, a papa, meg Mici néni, Sanyika mamája. No és Sanyika is, a rossz biciklijével. El tudom képzelni, hogyan biciklizett Sanyika. Össze kellene gyűjteni a vele kapcsolatos emlékezéseket, kortársi val­lomásokat is. Tulajdonképpen most kezdődik a mulatság.- Köszönöm a beszélgetést. 836

Next

/
Thumbnails
Contents