Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 9. szám - Sz. Dévai Judit: Legalul

ként - azzal a másikkal folytatja a hírműsorát: már nyitás előtt hosszú sarokban állva várták az ünnepi ingyen ebédet a rászorulók a fővárosi önkormányzat hagyományos, „mindenki karácsonya” rendezvényén, ahol - az RTL Klubon meg is szólaltatott - Demszky Gábor, szokásához híven, újra együtt ebédelt a hajléktalanokkal. A napi aktualitáson túlmutató, s a hajléktalanprobléma megoldatlan kérdéseit felvető gondolatokat viszont csak azon öt további tudósítás között találhatunk, amelyben szintén a fővárosi önkormányzat akciójáról számoltak be a közszolgálati csatornák és a TV3. (Pl: „A karácsonyi ünnepek alatt elvileg egy hajléktalan sem éhezik - utána viszont számukra ismét a hétköznapi nélkülözés következik” (TV3). „Harmadnapra az étel elfogyott, s a sátrakat is lebontják. A sorban állók szétszélednek — ki tudja, hová - csakúgy, mint az év többi napján.” (Duna TV) „Néhány hajléktalan számára az egy tál meleg étel az életet is jelentheti - hiszen az ebéd után újra az utcán lesznek majd” (MTV1)

A hajléktalanokat segítő karitatív szervezetekkel és jótékony magánszemélyekkel összesen 7 további tudósítás foglalkozott (a Duna TV-n a Magyar Máltai illetve az Ökumenikus Szeretetszolgálat, az MTVl-en a máltaiak budapesti, debreceni szervezete, a Magyar Vöröskereszt és a Krisna-hívők egyháza, az RTL Klubon Miskolc és Pécs két-két, zömmel egyházi, karitatív szervezete kerül szóba). Külön említésre méltó, hogy a TV2 egy kis hitelrontást is kever a képes beszámolójába, amely a Vöröskereszt Damjanich utcai konyháján készült. Mi más célja lett volna azon ellentmondásnak, amely az ebédosztás hangulatáról szóló mondatok és az alatta futó vágókép között feszül, ha nem az, hogy az azt követő gúnyos megjegyzés elhangozhassák? (Miközben a riporter szerint „ezúttal a megkeseredett tömegre is jobban hat a szép szó, s az ebéd a szokásosnál békésebb keretek között zajlik”, a vágóképen az arcukat takaró hajléktalanok között a szakács ingerülten halad, miközben jól érthetően szitkozódik: ’a fene ott egye meg ezt az egészet’. Erre az a riporter újabb mondata: ’Lám, nem kell mindjárt rosszkedvűnek lenni azért, mert karácsonykor is dolgozni kell’. Folytatásként a teltkarcsú, cigány felszolgálónő a rádióval együtt nevetve énekli-táncolja, hogy ’Nincs szerencsém a szerelemben...’). ATV2 megszokott stílusától mindössze egy humánusabb szemléletű tudósítás üt el, amely arról szólt, hogy egy budapesti kifőzde tulajdonosa 300 adag főzeléket ajánlott fel a környékbeli hajléktalanoknak.

A segítségnyújtás hosszabb távú formái a hajléktalanoknak a társadalomba való visszailleszkedését szolgálják - s az ezen célkitűzéssel kapcsolatos akciók is mindössze a közszolgálati csatornákon és a TV3-n kaptak helyet, összesen 4 alkalommal. Az MTV1 arról számolt be, hogy Budapesten alakult meg Kelet-Közép-Európa utcalap-központja, amely skót-magyar cégként koordinálja a hazánkban és a négy környező volt szocialista országban folyó, a hajléktalanok által árusított lap terjesztését - azt tudatosítva, hogy problémáink megoldásához, ez esetben a hajléktalanok önálló vállalkozóvá válásához is a külföld az, amely a pénzt hozza. Az MTV1, Duna TV és a TV3 egy-egy híradása szólt a Szalmaszál Alapítvány két árveréséről, amelyen - két egymást követő napon - egyrészt kortárs képzőművészek alkotásai, másrészt a lakosságtól összegyűjtött ajándéktárgyak és használati eszközök kerültek kalapács alá azzal a céllal, hogy a bevételből néhány regisztrált, szálláson élő hajléktalant és családot - hasonlóan a tavalyi akcióhoz - ismét

816