Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 9. szám - Sz. Dévai Judit: Legalul

ellenébe rögtön egy másikat állítanak, s a néző - irányadó erkölcsi támpontok híján — maga kell, hogy eldöntse, ki mellé teszi a voksát. Miután a „megélhetési bűnözés” elhíresült fogalmának a köztudatba plántálása ha talán nem is szentesítette, de bocsánatos bűnné redukálta a társadalmi együttélés alapvető normáinak megsértését, sok esetben már előre borítékolhatónak látszik a válasz.

A cigánysággal kapcsolatos többi információ a tárgyilagos (s a pozitívumokat részben elhallgató) hírközlés kategóriájába volt sorolható. Az a tény, hogy jövőre minden harmadik elsős kisdiák várhatóan a romák közül kerül ki, s ennek kapcsán megállapodás született Pokorni Zoltán oktatási miniszter és az Országos Cigány Önkormányzat között, a TV2 esetében egy 20 másodperces hír, a Duna TV képernyőjén egy több, mint háromszor olyan hosszú tudósítás formájában kapott helyet. Az viszont, hogy az oktatási tárca az 5 millió Ft azonnali tanszersegélyen túl - amit már ki is utalt az önkormányzatoknak — további 100 millió Ft-ot különített el a középiskolás roma fiatalok ösztöndíjára, csak a Duna TV esetében bírt hírértékkel. Mint ahogy az is, hogy létezik az alacsony szubkultúrából kilépő, sikeres vállalkozó, a leszakadókon segítő cigányember típusa is, aki pozitív perspektívát mutathat a többiek számára. Igaz, maga a konkrét hír ambivalens minősítésű, hiszen a Napi Magyarországból vett lapszemle erre vonatkozó, fél perces részlete éppen azt taglalja: Gáspár Győző, az Éhező Gyermekekért Alapítvány vezetője, aki ismert vállalkozó, 10 millió Ft-os értékben osztott szét 20 ezer csomagot a rászoruló családoknak, de úgy érzi, akciója visszhang nélkül maradt, mert cigány származása miatt jó cselekedetét méltatlanul agyonhallgatta a média.

Nos, a média nagyrészt kétségtelenül saját törvényei szerint cselekszik, s számos esetben — mint ahogy erre még a későbbiekben is láthatunk példát - csak a saját imázsa szempontjából kedvező és fontos, bár nem közérdekű eseménynek tulajdonít hírértéket. így a három kereskedelmi csatorna közül csupán az RTL Klub fél perces híradó-részletében fordul elő, hogy az intézetekben élő gyermekekkel foglalkozott - de azt is a gátlástalan önreklámozás nem titkolt szándékával. (Arról számolnak be, hogy átadták a fóti gyermekváros lakóinak azokat az adományokat, amelyeket az RTL Klub népszerű sorozatának felhívására gyűjtöttek országszerte az emberek, s úgymond [vajon ezt mire alapozzák?! kedvenc színészeikkel, a Barátok között c. szappanopera szereplőivel is beszélgethettek a gyerekek.) E mentalitásnak élet-kontrasztja s egyben kritikája is lehet az a néhány gondolat, amely a fenti ajándékozástól független, de ugyanezen gyermekeket érintő gyertyagyújtás kapcsán az MTV1 Ablak c. műsorában volt hallható: hogy a gyermekek számára természetessé vált ajándékok mellé nem mindig sikerült megbecsülést, szeretetet, elismerést tenni, hogy pusztán az adakozástól a világ megbomlott rendje még nem áll helyre, s hogy ettől még Foton nagyon szomorú és nehéz lesz ez az ünnep. A fent említett rövid önreklám-ízű képes hírt leszámítva a nem a családokban nevelkedő gyerekekkel kapcsolatos beszámolók mindegyike a közszolgálati csatornákon kapott helyett. Az MTV1 - a már említett fóti ünnepségen túl - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat modellértékű intézményét, a pátyi Gondviselés Házát mutatta be, amelyben három generáció tagjai: állami gondozott gyermekek, nevelőszüleik és az idősek otthonának lakói élnek egy fedél alatt, majd - csakúgy, mint a Duna Televízió - 1300 intézetben élő gyermek

810