Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Sz. Dévai Judit: Legalul
tézetekben élő kis- és fiatalkorúakkal, illetve (a mentális és szervi sérültek témablokkjába gyűjtött) öngyilkossággal és mentális zavarokkal voltak kapcsolatosak. Az első két - az átfedések miatt a társadalmi devianciával többnyire összefüggő - témablokk a TV3, a másik kettő a Duna TV-n kapta a leghosszabb műsoridőt. Érdemes részletesebben megvizsgálnunk, hogy ezen — egymással részben összefüggő - jelenségek kapcsán mit és hogyan örökítettek meg az egyes csatornákon. Czakó Gábor megállapítása szerint „a tömegkommunikáció információkkal kereskedik és mérhetetlen tömegű árut termel. A tradicionalista viszont tudja, hogy az információrobbanásban nem az információk szaporodtak és szabadultak el, hanem az informátorok, akik kívülről próbálják manipulálni a tömeget” - így a globális massmédia révén lehetségessé, sőt általánossá vált a „valóság leváltása”.8 A valós közérdek helyett a felfújt látszat-szenzációktól, az úgymond rendkívül érdekes, izgalmas, feltűnést keltő hírektől és kuriózumoktól hangos a média - miközben egyre több az olyan műsor, amelynek nincsen valós hírértéke, s egyetlen valós célja a társadalom gondolati egyne- műsítése. A bűnözéssel kapcsolatos híradások egyik „legszínesebbje” az RTL Klub kvázi-közéleti Fókusz c. magazinja közel 7 percében Zolit, Tolcsva falu alig több, mint 15 éves „betörőkirályát” mutatta be, aki — saját készítésű listája szerint — két év alatt több, mint 300 betörést követett el, s az ellene eddig indult tíz eljárás egyike még lőfegyverrel való visszaéléssel is gyanúsítja. A riporter erkölcsi relativitásának iskolapéldája az a cinikus összekacsintás, amellyel - a cigány etnikumhoz tartozó anyától származó, öt testvérével együtt nevelkedő - fiú tettét még véletlenül sem minősíti - hiszen ez morális mértéket-korlátot jelentene, amely ellentmond az „értéksemlegesség” oly becsben tartott elvének (Zoli úgymond szinte megállás nélkül „dolgozott, befejezésként pedig az hangzik el: néhány nyugalmas év vár a gyermek betörőkirályra, akinek eddigi legnagyobb élménye és büszkesége, hogy egy éjszaka egymás után öt betörést hajtott végre 20 km-es körzetben). A TV2 és a TV3 riporterei ugyancsak szolidárisak voltak az elítéltekkel. A hazai közönségmérés adatai szerint legnépszerűbb csatorna a szeretet ünnepe alatt a Tények adásában két alkalommal is börtönkarácsonyról tudósított, összesen közel 3 percben. Az egri, püspöki szentmisével összekötött ünnepséggel kapcsolatos képi megoldások (a női börtöntiszt válla mögül rögzített kameraállás, befejezésként a becsapott rácsos ajtó zárjában forduló kulcs), a verbális eszközök (a női rabok önálló betlehemes játékával kapcsolatos pozitív minősítések, a megszólaltatott elítéltek mondatai - köztük azon elsírt-elsuttogott: „Ez olyan, mintha az ember leikéből kitéptek volna egy darabot...”) egyaránt a nézők empatikus képességét hivatottak mozgósítani. A másik tudósításba - lévén, hogy a fiatalkorúak tököli börtönében készült — némi jópofáskodásnak vélt cinizmus is vegyült (,A legjobb magaviseletűek rendkívüli beszélőt kaptak, de a rosz- szabbak is mulathattak - egyébként még most is áll a bál a rács mögött. [...] A cellákban csak a díszlet j elzi az ünnepet. A legnagyobb öröm most is a kártya és a bagó.”) Ugyancsak meghökkentő Lakat T. Károly azon szóhasználata, ahogyan a keresztyén világ egyik legszentebb ünnepét - egyoldalúan, csak az elítéltek szempontjait figyelembe véve - minősíti a TV3 Nap-kelte c. magazinja 8 és fél perces interjújában, amelyet a Mécses Börtönpasztorációs Társaság 808
