Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Gálig Zoltán: Nézetek a művészet jövőjéről
mes érvényűt elképzeltek, amelyből egy gyorsan lefutó érvényű stílus, izmus lett. (Még csak az sem mondható, hogy az o hibájukból, inkább a dolgok mechanizmusa miatt.) Egyes elképzelések szerint ezt a festészetet egyfajta formabeli puritanizmus, minimalizmus jellemzi, de inkább az a valószínű, hogy forma és téma szempontjából önmagát nem korlátozza. Természetszerűleg felvetó'dik, hogy az új körülmények között mi lesz a művészettörténész szerepe. Nyilvánvaló, hogy továbbra is mint közvetítő' lép fel. Ugyanakkor jóval pragmatikusabb szerepkör kell, hogy várjon rá, kevésbé helyezheti eló'térbe saját gondolatait, és a művészettörténet tárgyi emlékeit sem ezek illusztrációjaként profitálja. Martin Wamke szerint a modern művészet tekintetében a művészet- történész az út végére ért, a modern képi kultúra tekintetében viszont még eló'tte a pálya.21 Ezt azzal egészíteném ki, hogy az az elméleti felkészültség, amely eddig a kortárs művészet területén hasznosult, most átkerül egy másik területre, ahol viszont kritikai pozíciót kell felvennie, ugyanakkor a kortárs művészetben továbbra is jelen kell lennie, hogy jó értelemben eladhassa azt. Hogyan is írta Dan to? „A film véget ér, a történet folytatódik.” JEGYZETEK 1. Perneczky Géza: Művészet az ezredvégén: Tanulmányok a művészet végéről, és a művészettörténelem újrakezdéséről. 1998. Kézirat 2. Hegel Esztétika c. művéből idézi Arthur C. Danto: Történetek a művészet végéről c. munkájában. In: i. m. 190. 1. 3. Hans Belting: Két fejezet a művészettörténet vége c. kötetből, in.: i. m. 193. 1. 4. Perneczky Géza: A kultúra mint szolgáltatás és az esztétikai döntés, mint emberi jog. in.: i. m. 156. 1. 5. Gianni Vattimo: A művészet halála vagy hanyatlása. 1980. in.: i. m. 193. 1. 6. i. m.: 163. 1. 7. Das Ende der Kunstgeschichte (?) Gespräch mit dem Kunstwissenschaftler Hans Belting. Balkon 1996. 10-11. 4.1. 8. Monory M. András-Tillmann J. A.: Ezredvégi beszélgetés Jean Clair művészet- történésszel. Balkon, 1996/9. 4. 1. 9. Martin Warnke: A szolgálati viszonyok bemutatása. A művészettudomány feladatai az avantgárd művészetlegenda után. BUKSZ, 1999 tavasz 48. 1. 10. in. Perneczky G: Művészet az ezredvégén...: 96. 1. 11. i.m. 175. 1. 12. Idézi Perneczky: in. i. m.: 131. 1. 13. Vilém Flusser: Gedächtnisse, Philosophen der neuen Technologie. Merve Verlag 146 Berlin, 1989. Idézi Perneczky G. in. i. m. 132. I. 14. i. m.: 192. 1. 15. i. m. 176. 1. 16. Perneczky G.: i. m. 161. 1. 17. Jsten görbe vonalakkal ír egyenest” Beszélgetés John Lukacs magyar származású amerikai történésszel. Népszabadság 1999. június 19. 12. 1. 18. G. Vattimo hivatkozik rá. in. i. m. 198. 1. 19. „a ... filozófiai etikai, történeti és művészettörténeti imperatívuszok nem jelentenek számára történeti eszményt ... nem gabalyodik bele sem a tudás, sem az ideológia és az értelmezés hálójába” in.: Bárdosi József: Mű(típus) és magatartás. Árgus. 1999. 2. 70. 1. 20. „A művészet létformája az egyszerű „van-ság”, azaz a szavak nélküli megjelenítése valaminek, ami fontos, és amit aztán a nézők szavak nélkül - érzéki és érzelmi úton - tesz magáévá...” L. Molnár Mária: Jelentéscsapdák. Beszélgetés Beke Lászlóval. Új Művészet, 1999. december. 41. 1. 21. M. Warnke: i. m. 50. 1. 76
