Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 1. szám - Gyürky Katalin: Játékok és tükrök

Az állandó szféraváltakozás következtében nemcsak az élet és a játék határai mosódnak el, hanem végtelenné válik az ördög működési köre, hatalmának határa is. így a játék ördöge belefolyik az életbe, és végül a játék teljesen azonosul az élettel, az élet pedig a játékkal. A két szféra teljesen azonossá válik, az egész történés színjátékjelleget ölt magára, ami nem véletlen, mert- mint Darkevics32 kimutatta - az ördög egyik fő megjelenési formája a színész képében történő megmutatkozás, ami az ördög átváltozó képességére utal.”

így az ördög kétféle, játék- és életbeli arculata végleg egybeolvad, és ebben az állapotban árad szét a kisregény végén minden területre. Az ördögi erő ilyetén szétáradása Dosztojevszkijnek az Ördögök című regényében teljesedik ki, ezt mutatja az is, hogy a Lukács evangéliumából idézett, a bibliai disznókba bújt ördögökről szóló rész a regény mottójául szolgál.

A játékosban a körforgás tehát, ami a mítoszok és a mű világát is meghatározza, illetve maga a kör, amelyet a rulett-kerék és a rulett-keréken található nulla is szimbolizál, ördögi körré válik a szó szoros értelmében. Ez az ördögi kör határozza meg a cselekményvezetést, amelynek minden összetevője- a rulett-keréktől a szférák váltakozásáig - magától építi a kisregényt és benne a káoszt, a szerzőtől és - mint láttuk - Alekszejtől is átvéve teljes mértékben a kezdeményezés jogát.

A paradoxon ezáltal abban van, hogy a kifordított mitikus rend és az ördögi erő is, amely az ördögi körben egyesül, a káoszt úgy hozza létre, annyira tudatosan építi feí, mintha egy rendezett világot, a kozmoszt tárná elénk.

így a kisregény végére nemcsak az élet és a játék határai mosódnak el, hanem megkérdőjeleződnek bennünk a káosz és a kozmosz sajátosságai, különbségei is.

Márpedig ha a káosz egyenlő a kozmosszal, és az élet egyenlő a játékkal, akkor azáltal, hogy a fentebb bemutatott sajátosságok miatt a játék a művészettel, a regényírással azonosítható, a regényírás, a regény világának megteremtése egyúttal a regényvilág lerombolását, káoszként, nemlétezőként történő bemutatását is jelenti.

Tehát Dosztojevszkijnek A játékos című kisregényét olvasva nemcsak a cselekményvezetésről nem dönthető el, hogy abban az ördög kozmikusán építi- e a káoszt vagy kaotikusan-e a kozmoszt, hanem az sem világos, hogy a regényírás folyamata, amely így az élettel azonos, kaotikus vagy kozmikus-e? Dosztojevszkij így nemcsak a mítoszok hármas alapját fordította ki művében, hanem a káoszt és a kozmoszt a regényírás folyamatát illetően is egymásba tükröztette.

67