Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 6. szám - Buji Ferenc: Ismeretlen eredetű szavaink

igék:

egyebek'23:

164

14

31%

3%

Ami az abszolút számokon túl megdöbbentő, az a melléknevek, különösen pedig az igék rendkívüli súlya ismeretlen eredetű szókészletünkben. Hogy mind az abszolút számok, mind pedig az arányok jelentőségét az olvasó érzékelhesse, ismeretlen eredetű szavaink szófaji megoszlását egy táblázatban összehasonlítottuk a honfoglalás előtti iráni és török jövevényszavak szófaji megoszlásával. Első táblázatunk az abszolút számokat tartalmazza, második az arányokat.

Ami e táblázatból kiviláglik, az az, hogy ismeretlen eredetű szavaink szófaji megoszlása alapjában tér el mind iráni, mind pedig török jövevényszaszármazási nyelv

főnevek

melléknevek

igék

egyebek

iráni

6

—2

török

133

11

20

1

ismeretlen

246

104

164

14

származási nyelv

főnevek

melléknevek

igék

egyebek

iráni

75%

—

—

25%

török

81%

7%

11%

1%

ismeretlen

46%

19%

31%

3%

vaink szófaji mégoszlásától. Iráni és török jövevényszavaink között azon szavak dominálnak - nevezetesen a főnevek -, amelyek leginkább hajlamosak a nyelvek közötti export-import folyamatokban részt yenni. Török eredetű főneveink - és általában szavaink - esetében e jellegzetességet még külön kidomborítja az, hogy ezek nagy része, döntő többsége úgynevezett műveltségi szó (kantár, korsó, oroszlán, bársony, disznó, gyapjú, sátor, szék, túró, vályú stb.), és ha arra gondolunk, hogy a mai kulturális szintnek megfelelő műveltségi szavaink tekintélyes része nemzetközi szó (rádió, propaganda, liter, reális, merinó, reakció stb.), akkor máris előttünk áll török eredetű szavaink eredetének forrása: tudniillik ezen szavak jelentős része minden bizonnyal a sztyeppéi és környező népek általános, nyelvközi szókincséhez tartozott.'24 S miközben iráni és török jövevényszavaink között - a jövevényszavak természetének megfelelően - rendkívül nagy arányban fordulnak elő főnevek, a melléknevek és igék aránya igen kicsi (az iráni nyelv esetében zéró). Márpedig éppen a melléknevek, különösen azonban az igék állnak ellen legjobban a nyelvközi vándorlásnak, többek között azért, mert az igék nagy része alapnyelvi jellegű, s ilyen módon az egyes nyelvek nem szorulnak rá arra, hogy igéiket nagyobb számban idegen nyelvekből kölcsönözzék.

Tanulmányunk elején megállapítottuk, hogy két dologban biztosak lehetünk:

a) a magyar nyelvben nagyszámú, sztyeppéi nyelvekből eredő jövevényszónak kell lennie;

551