Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 1. szám - Gyürky Katalin: Játékok és tükrök

Ebben a fejezetben kapunk először hírt arról, hogy lenne még egy megoldás a pénz megszerzésének, tehát a káosz eloszlatásának, az, ha a moszkvai nagymama meghalna, és a tábornokra, valamint Polinára hagyná a vagyonát. A nagymama alakja, kisregényben való szerepeltetése felidézi a puskini kisregény, A pikk dáma grófnőjét, mégpedig úgy, hogy közben a mesék világát, a vasorrú bábát is megidézi. A mesékben ugyanis a vasorrú bába az, „aki próbára teszi, majd megjutalmazza a hőst”. A két hölgy temperamentuma nagyon hasonló, de a puskini vasorrú bába történetben szerepétől Dosztojevszkij nagymamájának szerepe a kisregényben ismét mutat különbségeket is.

Dosztojevszkijnél a hősök kívánják a nagymama halálát. Ezzel szemben Puskin alkotásában a grófnő halála Hermann számára kedvezőtlen. Azonban az öreg hölgy mégis meghal, még azelőtt, mielőtt elmondaná Hermannak a három kártya titkát. Halálával teszi próbára a főhőst, ezért mondhatjuk rá, hogy a mesebeli vasorrú bába szerepét ölti magára. Amíg tehát Polinának és a tábornoknak célja az örökség megszerzése a nagymama mielőbbi halálával, addig Puskin Hermannjának célja a titok megszerzése, de nem a halott, hanem az élő grófnőtől.

Puskin kisregényében is van ciklicitás, ezt az élet és a halál váltakozása adja. Ahogy Lotman fogalmaz: .Az epizódok, az elbeszélés sajátossága az élet (a mozgás, a változékonyság), illetve a halál (a mozdulatlanság, az automa- tikusság), és e kettő meghatározott szituációkban átmegy egyikből a másikba.”16

Dosztojevszkijnél azonban, mint láttuk, már nem az élet és a halál, hanem az élet és a játék váltják egymást. Az élet káosza. A játékosban egyre erősebb, mert a nagymama nem hal meg. A megkísértett Alekszej-Krisztus pedig tovább szolgálja az ördögi nőt, hogy annak embervoltát megmentse. De a játékterembe megint nem egyedül tér be Alekszej, hanem: „Kiderült, hogy Blanche kisasszony délelőtt a játékteremben volt, és látta hőstetteimet.”17 - vallja be Alekszej.

Ha az első játéka alkalmával sikerült Alekszejnek nyernie, akkor most, a rulett belső ciklicitásának megfelelően a vesztés következik. A játékteremnek mint szent helynek az alkalmassága a kozmoszteremtésre ennek a vesztésnek a következtében kérdőjeleződik meg először a szereplőkben, ezt a negyedik fejezet végén található, szerencsejátékról szóló beszélgetés mutatja leginkább, amely átvezet az ötödik fejezetbe, az élet területére. Ebből a beszélgetésből látszik, hogy a játék egyre inkább meghatározza az életet, az élet pedig még mindig befolyásolja, uralja a játék területét.

Az élet és a játék szférájának összefonódását az ötödik fejezettől kezdve még inkább észrevehetjük, mert Alekszej és Polina beszélgetése itt már nemcsak Alekszej szerelmi vallomására korlátozódik, hanem magáról a játékról is szól. Alekszej itt mondja ki először, tehát nem a játék, hanem az élet szférájában, hogy „a pénz minden”18, és ezzel elárulja azt az érzését, ami már korábban is megfogalmazódott benne, hogy a játék és az azzal szerezhető pénz már nemcsak Polina miatt érdekli, hanem neki is érdekévé válik.

A játék azonban nemcsak a rulett formájában fonódik össze az élettel, hanem az életben is találunk játékot, mégpedig Polina szerelmi játékát. O az életben színjátékot játszik akkor, amikor ördögi hatalmával rákényszeríti Alekszejt, hogy sértse meg a német Wurmerhelm bárót és annak feleségét.

59