Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 6. szám - Prágai Tamás: Náci bácsi története

dogálni a vér. Enyhe világosság derengett, nem lehetett tudni, kívülről, vagy belülről szűrődik-e ki a fény. A sikolya egyszerre a legmagasabb regiszterekbe csapott. Az arc, amely véresen szembe nézett vele, nem volt más, mint Kupa vezér elgyötört arca.

Nem tudta, miféle kísérlet része. Nem megfigyelő volt már: őt figyelte meg: a gödör. Körbevette vastag, nehéz, tömör sáspallókkal borított fala.- Ez az a hely, ahonnét nem jut ki történet - susorogta a gödör, a sásos rekettyés. Elnyelte és magába olvasztotta: sárból lettél, sárból leszel. Elnyelte a történet, Náci bácsi története, Zöld Pista, a Tanár úr, a Hortenzia asztaltársaság története; Kupa vezér és a horka népének története; a dzsungel, a gnu, a mandioka története. Tudta, hogy többé orrát sem dughatja be az ügyosztályra; és vigyáznia kell, bárhol legyen is, ha beszélni kezd, a gödör mélyén beszéljen, ahonnét nem szűrődik ki hang.”

511