Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 4. szám - Jeney Lajos: Hátrányos helyzetű települések közintézményeinek fejlesztése
JENEY LAJOS Hátrányos helyzetű települések közintézményeinek fejlesztése Az ország utolsó évtizedében kevés olyan kérdéskör volt, amit annyit és any- nyiszor, folyton-folyvást hallani lehetett, mint a hátrányos helyzetű térségek fejlesztése. Országgyűlés és Kormány, különböző' főhatóságok, intézmények, szövetségek, újság, rádió és televízió mind-mind hangsúlyosan, nyomatékosan, mindig központi kérdésként kezelte ezeknek a térségeknek az ügyét. A kérdéskör fontosságával párhuzamosan nó'tt a vele foglalkozó intézmények, fejlesztési tanácsok, programirodák száma. Ma már nemcsak hazai pénzből, hanem európai pénzből is nagyon sokan foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, s élnek belőle nem is rosszul. Ezzel a fejlődési folyamattal párhuzamosan - ha figyelmesen, rendszeresen és türelmesen járjuk ezeket a térségeket - azt tapasztaljuk, hogy a fentebb leírt nagy intézményes gondoskodás eredménye ezeken a térségeken alig-alig érezhető. Igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk számos és jelentős központi és helyi erőfeszítéssel megvalósult nagy programot, amely ezeket a térségeket is nagyon jótékonyan érintette. Ilyenek voltak különösen a gázprogram, az ivóvíz bázisok fejlesztése, a szennyvíz-kezelés, a közlekedés és hírközlés fejlesztése, bizonyos térségekben a gazdaság-szerkezet átalakítására tett kísérletek, vagy a természeti környezetben rejlő adottságok kihasználása az idegenforgalom fejlesztésében. Az intézményhálózat fejlesztése terén kiemelkedett az 1991-1995 között lebonyolított országos tornaterem-építési program. Ebben a programban- 1991-ben 315 millió forint- 1992-ben 2.235 millió forint- 1993-ban 1.294 millió forint- 1994-ben 1.149 millió forint- 1995-ben 725 millió forint összesen öt év alatt 5.668 millió forint támogatást kaptak az önkormányzatok oktatási-nevelési létesítményeik hiányzó tornatermeinek a megépítésére. A program keretében mintegy 600 létesítmény valósult meg. 355
