Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Beke György: Itthon-e a gazda
sainak okulására, akik „hős Toldi örökét” lakják, de akik talán őt, a költőt fel sem ismernék, ha odavetődnék... Bocskai, Bethlen, a két Rákóczi alakja jelenik meg az eposzban, erdélyi fejedelmek, akiknek oly fontos szerepük volt a hajdúk életében. Győri Jakab és az öt hajdúkapitány, köztük Jóthe diadalmát énekli a török fölött a Kenderér mentén, Testhalomnál... Dánielisz Endre elemében van a história közelében:- A diadal Testhalomnál? Feljegyzések tanúsítják, hogy Győri Jakab háromszáz vitéze húszszoros túlerőben levő török sereget futamított meg, fortéllyal, 1636. október 6-án. Jóthe Gergely, akit a költő a rím kedvéért Jötheként szerepeltet a Toldi szerelmében, a hajdúk leghíresebb kapitánya volt, ötven évig vezető ember, aki katonáit Kölesér várában vezette, majd Szalontára telepítette át, az új várat a legnépesebb és legfontosabb hajdúteleppé tette. Jóthe Gergely hajdúi azért vonultak át Kölesér várából Szalontára, mert itt százados tölgy- és bükkerdők, mocsarak, rétek, erek védelmezték az erősséget: Kenderér, Kóróér, Kígyósér, Korhányér, Kölesér...- Szalontán ott élt már a Toldi család?- Bárhonnan származtak is, Biharból vagy a Szilágyságból, illetve a hajdani Kraszna megyéből, Szalontán bizonyosan ők voltak a várépítők. A Toldivár, vagy inkább kastély a Csonka-torony közelében állt, nyugaton a Paptava védte, délen a még bő vizű Kölesér, keleten egy lápos terület, amelyet a szalontaiak tónak hívnak ma is. Ebbe a várkastélyba tértek vissza a győztes hajdúk, gazdag zsákmánnyal, Testhalomtól.- A költő szerint: Jakkor emelték a várnak erős tornyát...”- Szalárdi János krónikája ugyanezt mondja: „... az lövőszerszámokat azokhoz való szekerekkel, porral, golyóbissal Szalon tára bevivén, az ott való kastélybeli bástyákra és azután építtetett toronyban állatták vala.” Arany János azt írja az eposzban: „Tudom én - el tudnám mondani, hogy épült...” Debreczeni István irodalomtörténész, református lelkipásztor, aki fél évszázadon át okosan szolgálta az Arany-kultuszt közös szülővárosukban, Szalontán és innen elkerülve, részletezte is, amit Arany sejtetett: elpusztult falvak, Répáskeszi, Vásári, Vimer, Gyarak, a Kölesérköze templomaiból, tornyaiból hordták össze a torony anyagát. Vagyis a költő valóságos, hiteles tényekből építkezett. („Az epikai hitel fogalmát Aranynak köszönheti az irodalomtudomány. Emlékezzünk vissza Vajda János megállapítására: hogy ti. Arany meglévő anyagból formál. Ez nemcsak alkati tulajdonság, nemcsak lelkiismeretesség, nemcsak tudós érdeklődés a világ mindennemű dolgai iránt. Figyeljük meg: ha valaki nagy költő unos-untalan a valóság iránti hűségre hivatkozik: mérget vehetünk rá, hogy baj van a kor irodalmának szavahihetőségével. Aminthogy baj is volt.” - Szilágyi Domokos: Kortársunk, Arany János) Kevés ideig, alig huszonkét évig állott őrszem a szalontai toronyban... A testhalmi győzelem után két évtizeddel török-tatár sereg közeledik délről... Szefdi Ahmed felszólítja a hajdúkat, álljanak az ő pártjára. Szalonta erdélyi hűségen marad... Jenő vára elesik... Nagy had indul Várad ellen. Az első áldozat Szalonta... Nem a török rontja le, hanem a hadi stratégia: II. Rákóczi György megparancsolja, hogy le kell rombolni a várat, fel kell égetni mindent, váljék pusztává Szalonta, ne ülhessen meg benne a török... 35
