Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 4. szám - Gyürky Katalin: A mitikus csábítás lehetősége

tartozik a démoni, valamint a mesei elemekkel történő bővítés is. Ez a bővítés még inkább alátámasztja a mitikus gondolkodásmód is-is elvének érvényesülését a regényben, hiszen ezek által az elemek által már nemcsak az első emberpár és a csábító szerepe fér meg egymás mellett, hanem ezek mellé a szerepek mellé még a mesei és démoni vonás is odasorolható anélkül, hogy bármelyik kizárná a másikat.

Ebből látszik, hogy Humbert és Lolita nem lehet vagy csak Adám és Éva vagy csak a csábító, vagy csak a démon, vagy csak mesehős, hanem mindezek a szerepek egybesűrítve jelennek meg az egyértelműnek tűnő, és ezért félrevezető Adám és Éva utalásban. Hiszen ez is része a nabokovi játéknak: ha az olvasó egyértelműnek véli ezeket a szerepeket, azzal nem megy semmire, de azzal sem megy sokkal többre, ha felfedi az egy-egy ilyen utalás mögött rejlő lehetőségeket.

Ugyanis „Nabokov számára az olyan jellemábrázolás volt az eszmény, amely egy-egy zseniális és katartikus pillanatra képes átvilágítani az embert, de egyébként meghagyja őt a maga teljes titokzatosságában. A Lolita is azért olyan varázslatos regény (sok egyéb varázslata mellett), mert Lolitát igazából nem ismerhetjük meg, pedig roppant kíváncsiak vagyunk rá. Martin Amis nemrég publikált egy tartalmas elemzést a műről, amelyben leírja, hogy már kilencszer olvasta a Lolitát, de még mindig kimeríthetetlennek érzi.”29

Ugyanez a sokrétűség, a kimeríthetetlen elemek tárháza figyelhető meg a csábítóra tett utalások esetén is, nemcsak Humbert és Lolita, de Quilty és Lolita kapcsolatára nézvést is.

Ha azt tételezzük fel, hogy mindkét esetben Lolita volt a csábító, Quiltyt és Humbertet egyaránt szimbolizálhatja a Megbűvölt Vadászok kifejezés, ami, tudjuk, Quilty színdarabjának címe és Humbert kedvenc szállodájának neve.

Ezt az állításomat azzal támasztom alá - amire már korábban utaltam -, hogy Quilty és Humbert Lolitában az elveszett gyermekkori édent keresik.

A keresés itt azonosítódik a vadászattal, a kiszemelt áldozat keresésével. Azonban ez a két vadász, Quilty és Humbert, mielőtt még áldozatul ejtenék Lolitát, maguk válnak áldozattá, beleesnek Lolita bűvkörébe, amely bűvkör hozzátartozik a nimfácska-mivolthoz. Ebben az összefüggésben nem véletlen, hogy a Megbűvölt Vadászok című színdarabot Lolita tanára, Pratt egy helyütt Vadászó Megbűvölteknek nevezi, ami még inkább kifejezi a vadászok áldozatjellegét.

így nemcsak Humbert örökíti meg napló formájában saját helyzetét és benyomásait Lolitáról, hanem a Megbűvölt Vadászok ban Quilty is leírhatja mindazt, amit Lolitáról gondol, főleg akkor, ha tudjuk, hogy a Megbűvölt Vadászok mellett A nimfácska, valamint A villő, akit vonzott a villám című darabok is Quilty alkotásai.

így Humbert és Quilty az írás miatt is hasonmásokká válnak, és a regény ettől kezdve magáról az írásról is szól.

Azonban Lolita csábító mivoltát sem tarthatjuk egyértelműnek. Hiszen nem Lolita, hanem Humbert kedvenc szállodája a Megbűvölt Vadászok, és nem Lolita csábítja oda Humbertet, hanem Humbert viszi oda Lolitát.

Ha pedig különleges szerepet tulajdonítunk a szállók neveinek, akkor mit kezdjünk a Szeplőtlen Fogantatás nevű hellyel? Hiszen itt sem szeplőtlen338