Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 4. szám - Szepesi Attila: Levélféle Wimbledonba (vers)

SZEPESI ATTILA

Levélféle Wimbledonba

Teniszország, Köd, ahogy illik.

Atlanti tél, kéménybe-morgó. Kileskel zúzos ablakán

egy kender-bajszú Arcimboldo.

Vén mágus, gubbaszt egymaga,

szemközt falakkal, puszta köddel. Hajában hintái denevér,

versenyt cirpel egy zöld tücsökkel.

Brit királyság? Magyari kánság?

Thulén-túli United Kingdom. Balassa? Defoe birtoka?

Mindegy: így is, úgy is kimondom.

...Mágus-mester, titkos atyám.

Kóstolgatja a szavak ízét.

Arcok hamvát, percek tüzét,

és tettek szörnyű sátánbűzét.

Lombikjában régvolt szavak,

szárnyas szelekkel szerteszállók, ahogy álmodták hajdanán

csillagsipkás aranycsinálók.

Hatvani István Debrecenben,

kire Arany úr visszarévedt, higannyal elegyítve ként,

kóstolva zsarátnok igéket.

Mágus-mester - maszkot cserél,

bősz salabakterekre gondol: így is beszél, úgy is hadar egyetlenné így lesz a sokból.

ízlelt már mindenféle étket,

rák-ízű bölcselem-salátát, tán posztmodern generálszószt is,

ahogy a kukták felkínálták.

289