Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 3. szám - Iszlai Zoltán: Sarolta köztünk járt

nő. Férje 18 éves lányt hozott tegnap a házhoz. A hetedik hónapban van. Ő erről nem tudott semmit, de kénytelen eltűrni egyelőre. Neki nem lett gyereke, bár mindent elkövetett érte. A férje vigasztalta, ne tegye magát tönkre a vizsgálatokkal. Nagyon szeretnek utazni, túrázni, gyerekekkel ezt nehezebb lenne megcsinálni. Csinos családi házuk egyik szobájában ő lakik. A másikban a férje a 18 éves várandóssal. A harmadikban és a negyedikben az anyósa. Most ment nyugdíjba. Repesve várja az unokáját. Elvira már egyedül jön velünk a társasutazásra.

Réty Boldizsár anyósa listájából rögtön azonosította az utat: Sárika és a Lottinak becézett Sarolta június másodikén indult el Spanyolországon át Marokkóba. Idegenvezetőjük neve Márkus Éva. Egyik sofőrjüké Gomelo volt, mint az öreg hölgyek naplójából kiderült. A fekete-piros spanyol taxik a tábornoki szalonnadrágra emlékeztették a 72 évesen is fáradhatatlan nagyasszonyt. Azt sem mulasztja el megjegyezni, hogy a rosszlányok szemüvegére 7000-es tarifa van felírva. Egy levélbélyeg viszont mindössze 40 pezeta, a bikaviadal 500, az átlagkereset 60-90 ezer.

A fogalmazatlanul maradt vezérszavak és adatok között Elvira hogylétéról egyetlen mondattal emlékezett meg Sarolta. „Elvira azzal kelt feltűnést, hogy hangosan kérdezgetni saját magát; járt-e már itt, járt-e már itt?”

214