Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - Tóth Péter: Egy befejezetlen és kiadatlan toldalék a múlt század első harmadából
az írók’ pállyáját, mennyien nem izzadhatának azon annak eló'tte-is Magyar rokonink; de ki nem tudja, ha viszsza emlékezik ama’ vérengző' időkre? - hány nagy Nemzetségeknek várai minden benne lévő kéneseivel eggyütt hamuvá égettettek? mennyi zsákmányoló ellenséges táborok száguldoztak közöttünk, ‘s mindeneket fonákúl felforgatván mennyire ki nem puszilták Hazánkat. Illy emésztő esetekben váljon ki csudálhatja, ha írásaink, könyveink, felette nagy hasznú ok leveleink, szobraink, emlékeink örökre elenyésztek? ‘s annyi nagy Férjíiaknak, hogy halhatatlan Mátyásunkét ne-is említsem, Országunk’ minden részeiben felállított, a’ legválogatottabb temerdek kötetekkel megrakott könyves táraik elemésztettek szét hányattak és hordattak. Ámbár illy tetemes veszteségen minden igaz hazafinak szíve érzékeny fájdalomra fakad, még-is valami titkos édes gyönyörűséget érzünk mellünkben ömledezni midőn arra viszsza emlékezünk, ‘s illy elmélkedésbe merülve örömmel késedelmeskedünk; mert hajdani fényünk ‘s dicsőségünk súgara tündöklik élőnkbe, melly bájol: engem azonban viszsza szóllít most felvett czélom, melly ez úttal egyedül honni szép Nemünkre van függesztve. Hazánk’ eggy Szépének Munkáit bocsátom a’ Magyar világ eleibe; lesznek hihető kik fancsal szemekkel fogják azokat tekinteni, mert történt-e valaha olly dicséretes cselekedet, melly a’ köz kedveltetés mellett-is eggy két gúnyolóra nem akadott volna? - Szükség tehát ezeknek megmutatnom, hogy Takács Judit nem szokatlan pállyára lépett, hogy azon ő előtte már régen haladénak Árpád Leányi, ‘s az Európai Nemzetek Szépei között nem csak nem utolsó helyet érdemelnek, hanem, bátran el merem mondani, számokra nézve akar mellyi- ket-is feliül haladják. Ha dicsekedhetnek más Nemzetek hős Aszszonyokkal, tántoríthatatlan hűségű tiszta hölgyekkel, okos bölcs Anyákkal, erős nagy lelkű Haza’ Leányi- val, tudós tanúit nőkkel, Nemzetünk bizonyára nem enged mind ezekben: ugyan-is, hány Egri maga el szánt hős aszszonyokat, hány férjéhez tiszta hívséggel lánczolt Dobozynékat, ‘s kivált gondosan dajkáló, ‘s bölcsen nevelő édes Anyákat említhetnek honni Történeteink.- Hazám dicsőségét forrón szerető buzgóságom édes örömmel kivánná itt mind azon jeles Magyar Szépeket felhozni, kik akarmi képpen dicsőítették magokat és a’ Nemzetet; de mert egyedül csak azokra terjeszkedem ki, kik tudós, tanúit elméjökkel, Írásaikkal, és tudományos míveikkel tették nevöket halhatatlanná. - Láthatja azután az egész világ, hogy a’ Magyar Nemzet minden Században nagy vala, ‘s éppen reá nem fértek azon vádak ‘s bal vélekedések, mellyekkel, mint már feljebb említém nem csak a’ Történeteinkben járatlan külföldiek, hanem hazafiak-is aljasították mindenkor nemes, mindig nagyra, ‘s dicsőre tört Nemzetünket. Hihetetlen, hogy Szépeink közűi, már a’ régiebb Századokban-is ollyan szép elméjű lelkek nem találkoztak volna, kik a’ Tudományosságban magokat megkülömbözteték; holott, még férjeik, vagy Atyjok Mars’ véres piaczán a’ diadalmi borostyánt tépték, ők a’ legszebb érzésűek másban sem mulatság- jókat, sem gyönyörűségöket nem találák, mint házaik, ‘s birtokaik okos kormányozásában, gyermekeik’ bölcs, gondos nevelésében, a’ szorgalmatos olvasásban és férjeikkel folytatott elmés levelezésekben. Hogy ez vala kedves foglalatosságok, magam tanú vagyok benne, holott eggy Hazánk’ Nagyjának Leveles tárában számtalan illy okos és valóban szép nyelvel irtt levelekre talál165
