Életünk, 2000 (38. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 11-12. szám - Molnár Miklós: Bolond Istók bölcsessége

- Hallgass meg, nagytiszteletű bírája falunknak! Az én ágyamat csak két személyre méretezték. De tegnap este befurakodott mellénk a mostani feleségem megboldogult ura, sőt az én megboldogult feleségem is. így már négyen lettünk az ágyban, az én drága feleségem kiszorult az ágy szélére, s ahogy a főidre huppant, kitörte a lábát. Abíró mindent értett. Megszüntetette a pert, és ráparancsolt a menyecs­kére: térjen haza az urával békességben. Megkerül a szamár Istóknak ellopták a szamarát. A kárvallott teleóbégatta a falut:- Aki ellopta a szamaramat, hozza vissza, de tüstént! Forrt a méregtől, vöröslött a feje, nyakán kidagadtak az erek. Torka szakadtából üvöltött:- Ha nem kapom vissza azonnal a szamaramat, olyan teszek, hogy magam is megbánom! Köréje gyűlt földijei láthatóan megijedtek, és egyszer csak - hogyan, hogyan nem - ott állt mellette a szamár. A nép szétoszlott. Mindenki boldog volt, hogy ilyen simán elrendeződött az ügy. Egy idősebb ember megszólította Istókot:- Mondd csak, mit tegyél volna, amit magad is megbánsz, ha nem kapod vissza rögtön a szamaradat? Istók így felelt:- Mit tettem volna? Vettem volna egy másik szamarat. De mondd csak: bölcs dolog lett volna ez az én anyagi helyzetemben? A szamár közbeszól- Kölcsön kaphatnám ma délutánra a szamaradat? — kérdezte a szom­szédja Istóktól.- Drága testvérem — így Istók -, ha szükség bánt, tudhatod, hogy mindig számíthatsz a segítségemre. Másra sem vágyom teljes szívemből, mint hogy neked, legkedvesebb szomszédomnak kölcsönadjam a szamaramat. Szemem­nek nincs nagyobb gyönyörűsége, mint ha láthatja, amint a szamaram hátán hordod haza a gabonádat. De édes barátom, meg kell mondanom neked, hogy jelenleg másnak adtam oda a szamaramat. A szomszédot meghatotta Istók jószívűsége, és hálálkodott:- Ha segíteni nem tudtál is, jóságos szavaiddal nagy jót tettél velem. Áld­jon meg az Isten, drága Istók barátom! Miközben a szomszéd így hálálkodott, az istállóból velőtrázó iá harsant. A szomszéd megütközve kapta föl a fejét, és kétkedve kérdezte:- Mit kell hallanom? Hisz itthon van a szamarad! Hallom az ordítását. Istók kivörösödött mérgéen, és üvölteni kezdett:- Ó, te hálátlan! Megmondtam neked, hogy nincs itthon a szamaram! Ki­nek hiszel jobban: nekem, vagy egy ostoba szamár még ostobább ordításának? 942

Next

/
Thumbnails
Contents