Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Kiss István: Becsvágy-Szenvedés-Öröm a sportban
télén erőszakosság és a szívtelen részvétlenség jellemeznek. Kiváltója egyfajta szerepzavar. Egyrészt nem tud beilleszkedni a társadalom által tőle elvárt szerepbe, másrészt nem tud élni a társadalom által kínált szereplehetőséggel. Zavart elméje olyan kontaktuszavarokat indukál, ami részben tudatos konfliktuskeresésben, részben - alapvetően - a konfliktusoktól való menekülésben nyilvánul meg. A fejlődés zenitjén lévő Epheszosz nyilván olyan nagyvárosi milieut jelentett, amibe Hérosztrátosz poliszpolgár nem tudott beilleszkedni, mert a gyors változásokat nem tudta pszichésen feldolgozni. Az eredmény egy megsemmisült világcsoda lett. Az epheszosziak szívósságát és anyagi teherbíró képességét bizonyítja, hogy a templomot újjáépítették. Az újjáépítéshez Kroiszosz lüdiai király 36 oszloppal járult hozzá. Ezek díszítésén még Praxitelész és Szopasz is dolgozott. A templom cellája adott helyet Polükleitosz, Pheidiász és Krészilász szobrainak. A templom mégsem élhette túl hamvaiból való feltámadását. A gótok i. sz. 262-ben lerombolták. Budapest, Margitsziget, 1999. Ebben az évben, 1969 óta immár negyedszer, ismét Magyarország, mint házigazda a Margitszigeten adott otthont az 1999. évi Öttusa Világbajnokságnak. Az új versenyszabályoknak megfelelően a margitszigeti helyszínen - egyelőre a világon egyedülálló módon - a világbajnokság lebonyolításához szükséges öt létesítmény gyalogséta távolságra van egymástól vonzó természeti környezetben. A remek magyar siker - négy világbajnoki aranyérem - alapján a szervezők arra számítanak, hogy a világbajnokság után új lendületet kap az öttusa sport, amit visszavetett a NOB azon döntése, hogy az olimpián csak egyéni versenyt rendeznek, s annak eredményeiből nem számítják ki a csapatok sorrendjét, nehogy egy verseny alapján két érmet is kaphassanak a győztesek. A sportsajtó egy része kétkedő az öttusa jövőjét illetően, míg a sportági vezetők a fellendülés jelét látják abban, hogy a sydneyi olimpián nők részére is rendeznek majd öttusa versenyeket. Balogh Gábor, Vörös Zsuzsa, a férfi váltó és a férficsapat világbajnoksága után megalapozottnak tűnik az optimizmus. A világbajnokság egyik méltatója azt írta: „... minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ebben a nehéz, látványosan összetett sportágban kétféle világ- bajnokság létezik: az egyik, amelyet tízévente Magyarországon rendeztek, és közte kilenc évig a többi.” (8) Az öttusa világbajnokság ugyanis csak nálunk nemzeti ügy. Nyilván azért, mert annyi jó öttusázónk van, hogy nehezebb magyar bajnokságot nyerni, mint világbajnokságot, mert ez utóbbiban csak két magyar indulhat. De mi lehet az oka a magyarok öttusa-szeretetének? Néhány évvel ezelőtt a budapesti Japán Nagykövetség kulturális attasénője egy érdekes tv-nyilatkozatban indokolta meg, miért magyar bölcsődék és óvodák mintájára szervezik meg Japánban a jövőben ezt az ott hiányzó intézményeket. Kifejtette, hogy a világ sok országában keresték a követendő modellt. Hazánkra azért esett a választásuk, mert többezer éves történelmi múltunk számtalan nehézsége és nemzeti szerencsétlensége ellenére máig talpon maradtunk. E túlélési tapasztalatnak nyilván nevelési alapja is van, mondta az attasénő. Az antik görögöktől örökölt, immár közel háromezer éves pentathlonnak 909
