Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Kiss István: Becsvágy-Szenvedés-Öröm a sportban
Úgy tűnik, hogy a pragmatikus gondolkodású hősök legfőbb motivációja a háborúban és versenyeken való részvételben a zsákmányszerzés illetve a nagyértékű versenydijak elnyerése volt. Ezt az anyagi előnyökért folytatott versenyzést ma professzionista sportnak hívják. A homéroszi hősöket azonban csak látszólag ösztönözte az anyagias szemlélet a „haza” védelmére és versenyzésre. A törzsek letelepedése után ugyanis megindult a görögök nemzetté kovácsolódásának folyamata és az a politikai és társadalmi fejlődés, amely a demokrácia felé mutatott. Ebben nagy szerepe volt az egyén tudatos felelősségvállalásának a közösség érdekében. Ez azonban már annak jele volt, hogy az Iliászban ábrázolt hőskor heroikus értékei túlhaladott értékrendet jelentettek a konszolidáltabb gazdasági és társadalmi viszonyok között. Az Odüsszeia is új emberideált mutat be az eszében bízó, leleményes, vállalkozó szellemű Odüsszeusz személyében, aki öntudatosan mondta magáról már Akhilleusznak: „O, Akhilleusz, Peleusz fia, legjobb minden akháj közt, nem kicsivel vagy több nálam, sőt sokkal erősebb dárdáddal, de eszemmel sokkala több vagyok én... (Iliász, XIX. 216-218.) A tudati változást mutatja az is, hogy az Alkinoosz palotája melletti ago- rán Odüsszeusz tiszteletére sebtében megrendezett futásnak, ugrásnak, birkózásnak, ökölvívásnak, diszkoszvetésnek már csak győztesei voltak, díjak nélkül. Laodamász a vendéglátó fiának szavaiban már tükröződik az új felfogás a versenyzés értelméről: Jlajta, te is, vendég atya, kíséreld meg a versenyt, hátha tanultad a módját. Illik is értened ehhez: mert hisz a férfiúnak mi sem ad több hírt, amíg élhet, mint mi dicsőséget lábbal, vagy kézzel elérhet. ” (Odüsszeia, VIII. 145-148.) Ez már az amatőr szellemű versenyző szava, akit becsvágya csupán a győzelem megszerzésére és a hírnév elérésére hajt. Hellász - Olümpia és Epheszosz A periodosz - körforgás, ciklus - néven összefoglalt pánhellán játékok közül az olümpiait tartották legjelentősebbnek a püthiai, iszthmoszi és nemeai játékok mellett. Altiszban, Olümpia ligetes Szentkerületében négyévenként, nyáron rendeztek sport, irodalmi és zenei versenyeket Zeusz tiszteletére. A győztes díja egy olajlombkoszorú volt. Az első olümpiai játékok időpontját az i. e. 776. évre következtették ki, egy i. e. IV. századi győztes lista alapján. A következtetés feltehetően önkényes. Egy másik - hasonlóan bizonytalan - megállapítás szerint a játékok kezdetei a Homérosz előtti időbe nyúlnak vissza.(5) Az ilyen pontatlan datálás hallatán Michael Heller szavai ötlenek az ember eszébe: „nem létezik igazság a múltról, csak történettudomány nevű diszciplína van!” Mivel a homéroszi művek nem említik Olümpiát. Ez önmagában bizonyító 907
