Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 10. szám - G. Komoróczy Emőke: "Rajongtam a járatlan utakért, érettük volt, hogy a járt utat következetesen elhagytam"

rencsémet: olvasótábort verbuváltam” - III. 296. o.) Clevelandban a város díszpolgárává választják, s Aranykulcsot kap annak jeléül, hogy bármikor szívesen látott vendég. New Yorkban Kovács Imre a házigazda, New Bruns- wickben Hamza András protestáns lelkész, Montreálban Vitéz György, Keme- nes-Géfln László, Bostonban a Harvard Társaság, Los Angelesben Trombitás Dezsó' szervezi estjét, Torontóban Tűz Tamás és Fáy Ferenc, a két pap-költó', valamint a Helikon Kör 2-3.-generációs ifjúsága, Chicagóban Makkai Adám a vendéglátója, Princetonban, New Havenben, Philadelphiában szintén az ifjú­ság körében arat hatalmas sikert; Washingtonban pedig - ahol a magyar dia­szpóra „krérpje” sűrűsödik (világhírű tudósok, atomfizikusok, egykori követek, diplomaták stb.), Nagy Ferenc volt miniszterelnök kalauzolta. Körútjáról hazatérve végre megveheti álmai masináját, egy IBM elektro­nikus Composer szedó'gépet, megindítja Aurora Ezoteria könyvsorozatát; nyomdaszámláit bőven fedezik az előfizetők, amerikai olvasó-rajongói küldik a vastagon bélelt borítékokat. így hát végre napvilágot láthatnak korai mun­kái is, s 1976-ban olyan sikert arat Golghelóghi c. világdrámájával, hogy a kiadást 1978-ban megkell ismételnie. Ugyanez évben Intra muros c. bölcseleti dialógusával, ismét amerikai előadókörútra indul; most is óriási sikere van; az Amerika Hangja stúdiójában 20 perces interjút készítenek vele. Ettől fogva az emigráció „író-fejedelmé”-nek számít, s megkezdődik alkotói virágkora. „Kezdtem gyanítani, hogy a megváltó olümposzi istenek között pártfogóim is vannak” (HÍ. 296. o.) - írja, hiszen ettől fogva mintha a „szerencsekerék” végre magasba lendült volna vele. „Győztem a szélmalomharcomat, mert győznöm kellett” (u. o. 297. o.). Most már arra is telik, hogy Piroskával nyaranta hejárják a világ csoda­tájait (Tunézia, Egyiptom, Törökország, Európa majd minden jelentős városát, a Kanári-szigetek, Baleárok, Minorca, Mallorca, Andalúzia mese-paradicso­mát stb.). Piroska minden ország „turisztikai szakértője”, előre felkészül a lát­nivalókból, sőt még az adott nyelvbe is „belekóstol” - kitűnően tájékozódik re­mekmívű ritkaságok „útvesztőjében”. Év közben pedig hétvégeken bejárják az angliai látványosságokat, gyönyörködnek a katedrálisok, pompás ódon kasté­lyok, csoda-paloták bőségében. 1976-ban a BBC-n belül lezajlott változások következtében nyugdíjazzák; de szinte azonnal kap munkát a Szabad Európa Rádiónál. Mivel nem akar Münchenbe áttelepülni, így „csak” külsős munkatárs lesz (kedve szerint ír tár­latokról, színházi bemutatókról, fesztiválokról, a hazai irodalmi élet jeles eseményeiről, könyvújdonságairól stb.) A 70/80-as évek fordulóján már fel­lazuló hazai kultúrpolitika azt is „tűrte” (ha nem is támogatta), hogy néhány prominens irodalmár, irodalomtörténész felvegye vele a kapcsolatot. Nemes Nagy Ágnes - Lengyel Balázs, a Weöres-házaspár többször is meglátogatta londoni otthonában, barátságuk valójában töretlen volt az Újhold-korszak óta. Az újvidéki Magyar Egyetem professzora, Bori Imre, valamint a Híd folyóirat köre már a 70-es években foglalkozik munkásságával, a 80-as években pedig a „bátrabb” hazai irodalmárok (Domokos Mátyás, Kenyeres Zoltán, Rónay László stb.) tiszteletüket teszik nála. Egyre több publikáció jelenik meg róla a honi sajtóban. Talán ennek a megélénkülő szellemi pezsgésnek is köszönhető, hogy a már 70-es éveit taposó író hallatlan aktivitással dolgozik - évente 2-3 könyvet is 902

Next

/
Thumbnails
Contents