Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 10. szám - Petőcz András: Új nyugtalanság felé; most aztán ma; éjszaka, san francisco; chicago, éjjel (versek)
most aztán ma most aztán magyarázd meg mi a fenének magyarázol annyit haverkám na most magyarázd meg ha egy mód van rá mert tudod hogy mindenképp mégha ragszok ha magyarázol akkor azért ha nem magyarázol akkor meg azért vedd haverkám tudomásul hogy így mennek itt a dolgok vedd végre tudomásul kér lek és ha belemászol a zanyádba akkor se lesz jobb dolgod neked itten haverkám mert kihúztad már régen a gyufát és a bunyevácok istenére esküszök hogy hamar eztet pedig mostan vésd az eszedbe jobb ha bevésed mostan haverkám mert éjszaka, san francisco éjszaka van, a market street és a powell sarkán állok, san franciscoban, valami fekete homeless jön oda hozzám, nem kér pénzt, csak magyaráz, nem félelmetes, csak érthetetlen, egyedül vagyok a keleti part legszebb városában, kicsit beszélgetek éj szakai barátommal, aztán otthagyom, gyalog megyek ideiglenes otthonom irányába, való szerűtlenül biztonságos minden, szinte idilli, sétálok az enyhe san francisco-i éjszakában, pálmafákat látok és mediterrán növényzetet, éjjel két óra van, amikor megérkezem sheldon street-i otthonomba, öt éjszakán át ebben a lakásban élek, és öt éjszakán át egyedül vagyok itt, ebben a lakásban, a nappaliból éppen a Csendesóceánra látok, kilépek a teraszra, lábam eló'tt a keleti part, lábam alatt san francisco, és boldognak kellene lennem, és én valóban boldog vagyok, csupáncsak boldog-----8 78
