Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 10. szám - Serdián Miklós György: Berger

- Azt hittem, érdekli a téma. Hatásszünet. A lórúgás is más téma meg a békaügetés, vagy ha gombostűt szúrnak az ember seggébe alkonyat táján, ilyen nagyot csak a kenguru ugrik. Mit lehet erre lépni. Itt tömény hátulróldöfés következik, gondolta Ber­ger, és nem járt messze az igazságtól, amivel persze tudtán kívül is, eny­hén szólva, akárhogy keverjük, majdnemhogy résnyi eltéréssel, beimád- kozta maga ellen a sorsot, hogy alaposan lükön verik egy karóval. Az összefüggések elmaradtak.- Ne-em értem.- Nézze, elöljáróban csupán annyit közölnék önnel, hogy mindenki mindent magának köszönhet, és ez alól a jelenlévők sem képeznek kivételt ... talán jómagam, de visszanyergelve a kérdéshez, amit segítségünkkel feltett, és ezáltal semmiképp sem tűnik olyannyira ostobának, hogy ne foglalkozzunk vele a további néhány másodpercben ... azért van itt, hogy ne legyen máshol ... - skandálta a főszer. Újabb hatásszünet következett.- ... és jobb, ha a sorsdöntő' pillanatban eleget teszünk a létforgatag kihívásának és váltunk, mintha mondjuk a sittes cájtungban szponzorál­nánk magunkat, csak csupán azon elgondolásból kiindulva, hogy legyen miről skribálni a csapatnak...- Brávó, Brávisszimó - üvöltötte magánkívül Berger. Holttutibiztos volt benne, hogy egy közveszélyes ó'rült karmai közé ke­veredett.- Kérem?! Ez nemcsak zavart, tyűket is. Vágybúvár ... nyomást kapott ... és ha épp nem a gumisba nyomja, ami talán dunsztol egy kicsit a heves, rosá- lásízű ütközetben, még meghidaltat engem is, gondolta Berger.- Nos igen ... csak annyit, hogy bámulatos volt - fűzte hozzá nem éppen meggy ó'zó'en.- Tudom, kedves barátom. - ...- A maga asztala a forma megkeresése lesz. De ne nyugtalankodjék, kérem. Meg fogja kapni tőlünk a megfelelő' utasításokat.- Miin? Azaz i-i-zé, tessék parancsolni.- Erről késól)b, spét, spét ... és harmadszor is spéter jön az erzsébeti humoreló'adás, de ezért még nem fog Nobel-díjat kapni senki. Egyébként, ha nem tudná, Szandolin Bogunni vagyok, foglalkozásomra nézve kon­zultáns ... - mondta a kölnisvasszer koponya, egyébként is Szandolin Bo- gumil, és savós pilácsaival Berger reakcióéhségét rögzítette.- Es a díszlet? Azzal mizujs?- Látom, még nem gyógyult rá csentópercsentó a témára, de majd be­cserkésszük a nagy meleg jó szívünkkel az üdvhadseregszerű mélyérzésű dalárdától kísérve ... ha maga, csessze meg, ennyire húgyagyú ... akkor elzenélem. A felfogása ugyan gyors, de lehetne gyorsabb is. Mit szólna, mondjuk, egy kis finom gyomorkeserűhöz?- Egy barackot, ha szabad kémem - brekegte Berger szép halkan. A bambán ácsorgó töpszli a pofozóember sminkjén gyermeteg vicsor suhant át, ó' volt a fidel. 874

Next

/
Thumbnails
Contents