Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 9. szám - SZEMELVÉNYEK A MAI BOLGÁR IRODALOMBÓL - Marko Gancsev: Tavaszi medál; A természet (versek)

A katicabogarat úgy bámuljuk, mint vérünkből szakadt repülő cseppet, ami halálunk után is halhatatlanul lüktet. A befagyott források jege lélegzetünktől fodrozódik, és mi csak állunk, magunk fölé magasodva, homlokunkon több a ránc, benne a bölcsesség. Az őszi erdőknek mint szövőgépnek vetélői leszünk, színeiket magunkba szőjük. Morajával s a madarak zsivajával az örök természet jobban kezd vonzani, mágnesesebben, mint a nők, erősebben, mint ideálunk, így készít fel bennünket a véle való végleges egybeolvadásra. Kiss Benedek fordításai 804

Next

/
Thumbnails
Contents