Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 9. szám - Könyvjelző: Versek Pajor András készülő kötetéből
Farkas bárányt nem szerethet, karmaival nem ölelhet. Csatakos pofája csókot csak halottra csókolhat. 4. (A betűk fogházába jutottam...) Csalódás kurta c-je nyitja ajtaját, oldalán az ablak a sóhaj ó-ja lett, szerelemből a ’z rácsán ornamens. Hitemá i-jén kukucskál a porkoláb. Világ tetejére felvonó nem gumitalp hordta sárbérc semmiképpen sem lehelet felhő egyáltalán földevés levegőivás inkább lakkládikába zárt elvakító látóhatárában elriadt hegycsúcs vagy némaságába olvadó hófal mélységére kiáltó magaslat világ tetejére felvonó kávédarálás vízforralás katatón monoton másnaposság önmagáért őrzött lakkdoboz párolgó hiábavaló illata szegre akasztott tarisznya gőzös gönc mellé fotelba dobott aktatáskába rejtett papirok tartalmuk roskadva ágyhoz kísér regélő televíziós történet tengerit morzsolsz álmodozva meglazult sárga fogak hullanak zabáivá felhízva beabálva magadra öltött szalonnakabátban útnak eredve hegyünk ormára világ tetejére felvonón látva mindenségünk a lélek délibábja Sárvár, 1999 május 3.
