Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 9. szám - Bohár András: Terek, versek, képek

újjáépítés idején alakult ki.” Ha csak ezt a két bevezető oldal szerzői szándékát néznénk, akkor nyilvánvaló lehetne a fiktív-ironikus modellalkotás, de jócskán módosul a kép, ha a térképet magát követő szövegeket olvassuk. Az első verzió így fest: Egész napos - pihenőkkel tarkított - séta, melyet a várfal északkeleti beszögellésénél kezdünk. (S):, míg a második nap története a következő cím alatt fut: Másnapos séta (M). Mindez nemcsak a valóságos történésekre való utalásként funkcionál, de a tényleges útmutatás szerepét is betölti. Az első emlékező séta bárhol megtörténhet. Ám ami megtörténik - az emlékezés-tematizáció - az már meghatározó szerepet játszik (Fények és számok emlékezetével, mint a tenger [C2, B3] / megfog a vers, karambolozik, megfog a vers karambolozik / megforog a vers, karambolozik, megforog a vers karambolozik, [A3] / szétszalad az örömre keménylő hajlított sorokból). Ez a versnarráció a mindennapi erotika jól ismert gyakorlatát helyezi új kontextusba, mint azt láthatjuk a szöveg záró soraiban is (Egy falusi lány sántítva szereti az idegeneket. [D.2, c.2-3] / A Helsinkibe visszaúszó fogja meg, jaj, hát fogja meg. / fordula szél [B.2-3, A.3-4] / malom emlékünkben. Malom-emlékünkben: [C.l, B,l-2] / fények és számok húrjai. [C.2, B.3]). Ezzel nemcsak a mindenütt jelenlévő poézis és érosz jelenlétét demonstrálja Papp Tibor, de mintegy átvezet a történeti emlékezés víziójába, ahol (a kételkedő Bellero- phonész futball-labdát éget) sántítva gyászolja halandó sorsát / a törvény- javaslat (C.2-3-4) // angyalok helyén malom emlékünkben / örök iskolások ketten három ellen (C.2, B.l-2, A.2-3).

S nem véletlen az emlékezés különböző idősíkjainak egymásra vetítése. Mert az oldal a Helsinkibe (1952-es olimpia) visszaúszó emlékezettel indul, majd a közelmúltba (80-as évek eleje) lép át: ravatalozzuk a magas homlokú olimpikont, ezt követi a már megidézett gyerekkor után a nagy sikerek színhelyének megjelenítése: Porzik a stadion gyepe / Zeuszig eljut a döngő / labdahang márványszavakba a tőmondat-gyors átadás [Dl-2-3-4, c.4, B,4 (mielőtt hajóra száll a felhőfejesek bajnoka} A3, b,3-4,c,4] és egy hozzá kapcsolható emlékkép: egy falusi lány kibontja melleit s azt mondja: fogja meg jaj hát fogja meg. S végül az éppígylétből kibomló mindenkori emlékezés: hol várja most a / beadásokat? védőkön átrepülve a kapu elé a beadásban megrokkant / falusiak látható szerepének további növelése (A.3-4, B.4, C.4, D.4-3-2-1.) C.l, B.l- 2, A.2-3) (a levegőre érve / eltörött) és a rezignáció zárja „másnapos séta korokat és tereket átívelő programját: apró fények és vonagló mutatók avarja vonzza őszülő tekinteted. S a térkép helyszíneinek útmutatója is jellegzetes, ahol a séta és a gondolatok forgatása közben a konkrét érzéki valósággal kerülünk kapcsolatba. S megjelenik az enigma is félkövér betűk jelzésével 6. Szentkuthy szökőkút, 8. Posta 9. Lucskos rét 10. A cici gombja. 12. ILLATOS - lakótelep (az Országnyi jégveremben, a Márványszavakba és az Eljut a döngő labdahang utcák között. Miként a nyugati, keleti kapu, a Műhely háromszög, a Béládi bástya szimbolikus tértoposzai, a NEOKRITE (Neore- tográd Kritikusok Testedző Egyesülete), BEH (belföldieket ellenőrző hivatal), és a KEHES (Külföldieket ellenőrző hivatal és elősegélyező) elmúlt évtizedeket reprezentáló mozaikszavai. Hogy végül a keresztnév enigmája is kirajzolódhassák: 29. „Mielőtt hajóra száll, akinek tárgyilagos lábairól nem illik beszélni.” (Márványtábla a Francstadt Hotel előcsarnokában) és azonosíthassuk, hogy ki is volt az a „felhőfejesek bajnoka”, akitől „porzik a stadion gyepe.”

776