Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 7-8. szám - Beszédes Attila: Újvidéki napló
ÍROTTKŐ STÚDIÓ IV (kínai étteremben) A Szent István.körúton nem jut eszembe Szent István, nem jut eszembe semmi, és a Szent István körúton levő kínai étteremben nem jut eszembe Korifuciusz vagy Ji Csing; az édes-savanyú leves csípi nyelvemet. Csapkodja dobhártyám a zajköznapivá vedlik az ünnep,: a létezés ünnepe. Kanalazgatom az időt a tól-ig világban ez jut, s ebből is csak ennyi. (Ez is csípi a nyelvemet.) Még jó, hogy kigondolt gondolataink fennmaradnak nélkülünk is. Ahogy idáig is fennmaradtak fíítetlen pagodákban, zsinagógákban, templomokban, hangokba öntve zsoltárokban, mantrákban, vagy csak egy mély sóhajban. Képek zöldjében, sárgájában, lilájában. Betűkben, könyvek százezreiben. De azt az egyszerigaz főnixszavakat majd ki mondja ki? Mi? Mi se?-------------------------------------------------^---E z itt egy Isten nélküli mise? Már nem hajolunk le a virághoz megszagolni. A Szent István körúton nem jut eszembe Szent István, sőt, nem jut eszembe semmi, és a Szent István körúton levő kínai étteremben nem jut eszembe Konfuciusz és Ji Csing se, az édes-savanyú leves csípi a nyelvemet. (hiába) Hiába minden törtető harcom, a sors nem törhető ketté Istenem, egy neked egy nekem. Megadom magam, átmenetileg a sarokba ülök és mint hamupipőke borsót válogat, úgy válogatom külön a földit és égit, igazat és valódit. Istenem, tényleg ezt akartad?
