Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 7-8. szám - Tomkiss Tamás: Elég pia (vers)

megmenekítem a bolygó zseniket, és majd egy kínai étterem előtt hirtelen szembe jön, ő, szőke, lebarnult, sikeres, fölszedem neki a földről a narancsot, rámnevet, csengő kacajával, csillogó szemével, s persze kínai kaját eszünk aznap együtt, s aztán táncolunk, s majd előbb védekezünk, s azután meg nem.

Csak téged akarlak már rég, mondja a lélek ahogy átköltözik a pohárból újra és újra a testbe. Rátetoválja a szívre, hogy GOGOL.

A lassú, csúf, fagyrágta haza, tér és tél pedig lassan, csúfan megrágja a fagyott beleket, az ősz és tél fejet odacsapja a tér sarkához, és majd hazavivődik, a széttaposott telefonra ráfagy egy januári hányás a kocsma előtt.

A részegre az isten ügyel, a szőke meg rám. Haza, tér és Gogol

659