Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 1. szám - Krizsán László: Kísérlet a Horthy-dinasztika megalapítására
A közvélemény jelentős része a kormányzóhelyettes-választást kitűnően megrendezett cirkuszi produkcióként és a Horthy-dinasztia létrehozásaként értékelte, olyannyira, hogy Horthyt még emlékirataiban is reagálásra késztette: „Az az igazság, hogy semmi sem állt tőlem távolabb, mint hogy dinasztia alapítására valaha is gondoljak és nagyon sajnálom, hogy ilyesmit még bizonyos magyar körök is feltételezhettek rólam.”9 A kormányzó a dinasztia alapításának vádját azzal az érvvel utasította el, hogy a kormányzóhelyettest - éppen az ő javaslatára - utódlási jog nélkül választották meg, mintegy „munkatárs”-ként, ki csak a munka egy részét vállalja át 75-dik évébe lépő édesapjától, de méltóságának nem örököse, utódlási joga nincs. E meggyőzőnek és rendkívül tisztességesnek tűnő érvelés mögött azonban valójában a Horthy-dinasztia érdekei húzódtak meg. Horthy Miklós ugyanis az utódlás jogának megvonásával kívánta csorbítani az esetleg megválasztandó idegen kormányzóhelyettes vagy királyjelölt családjának lehetőségét a hosszabb vagy akár örökletes „uralkodásra”. A dinasztikus vetélkedő - melyben Albrecht királyi herceg és édesanyja, Izabella főhercegnő bizonyult legveszélyesebb ellenfélnek az alakuló Horthy- dinasztia számára10 - a kormányzó és családjának teljes győzelmével végződött. Az 1942. február 19-én közfelkiáltással megalkotott kormányzóhelyettesi méltóságot március 5-én törvénnyel11 erősítette meg az országgyűlés. Ez a dátum a Horthy-dinasztia születésnapjának is tekinthető. Horthy István kormányzóhelyettes hat hónapon keresztül töltötte be magas közjogi méltóságát. 1942. augusztus 20-án orosz hadműveleti területen, harci repülőgépével lezuhant. A szerencsétlenség oka máig nem tisztázódott kellőképpen. Voltak, akik német szabotázsról beszéltek, mások azt hangoztatták, hogy a repülőfőhadnagyként szolgáló kormányzóhelyettes átmulatott éjszaka után részegen ült repülőgépébe. Sokan felkészültségi fogyatékosságát okolták. Egy komplex vizsgálat viszont részben a repülőgép tulajdonságaiból, részben a pilóta pillanatnyi, de végzetes hibájából származtatta a balesetet.12 A repülőszerencsétlenség lefolyását - az esetről készített számos és gyanúsan egybevágó adatokat tartalmazó jegyzőkönyv ellenére - a titokzatosság homálya veszi körül. A rejtélyt az is kifejezte, hogy a hadműveleti területről a temetésre utazó tiszti küldöttség tagjainak megtiltottak bármiféle, az esettel kapcsolatos megnyilatkozást.13 A legérthetetlenebb, megmagyarázatlan kérdés a kormányzóhelyettes repülőbalesetével kapcsolatban abban fogalmazható meg, hogy miként került Horthy István harci repülőgépre augusztus 20-án, amikor a repülési tilalom számára már augusztus első felében - tehát legalább egy héttel korábban - életbe lépett?14 A kormányzóhelyettes frontszolgálatát, melyet „hazafias lelkesedésből, valamint népszerűségének a katonaság és a nagyközönség előtt való megszerzése céljából”15 vállalt, a kormánytagok közül sokan ellenezték, de még az 57
