Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 4.szám - Horkay Hörcher Ferenc: Apa halála (részletek)

Éjszaka Későn ér utol a telefon. Még meleg a teste, mikor oda­érek, de már körbefon mindent az enyészet. A szoba gyógyszerek illatától nehéz, a karácsonyfa tüntető jelenléte ünnepet idéz. De a tárgyakon a tompa iszonyat. Bár nem ér váratlan az, ami történt, mégis, meglátni bénán és halva, mindennel szemben pőrén, nehéz. Egyelőre még akad tennivaló, s míg teszed a dolgod, a remény, hogy megúszod, valós. Csak éjszaka látsz a történtek igazi arcára. Egy sunyi rókát találsz a sötétben, mely régóta várja, hogy féloldalt béna pofával, elnyílt szájjal találkozzon veled. Rá vall, amilyen nyájas, szinte elolvad, ahogyan harap, a szája széle habos. Mióta elmentél, apa, éjszakám csatakos. 364

Next

/
Thumbnails
Contents