Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 4.szám - Lehóczky Ágnes: A sor; trónus; Kanyar; Porond (versek)

Kanyar

Megint a kérlelhetetlen pörgés.

Az ülések. Bilincses osztagok.

S a légnyomás. Arcon üt.

Szeges trónomba zuhanok.

Kibillenek. Valamiből. S a föld futni kezd. Rajta.

S amit gondolok éppen, a félelem kivetíti a boltozatra.

Tessék, tessék. A rémületbe pörgünk. Csak folyvást. Egyhelyben. Utazunk.

Az égbolt följebb kapaszkodik.

S a föld zuhan alattunk.

Az út: egyetlen kanyar. Kör.

Önmagát maró skorpió-hurok.

A lendület dönt. A hurkon kívül vagy belül szaladok.

A rémület. Az önkívület.

Ami a kívül, s ami a benn.

És aki csinálja. Aki pörget. Ami világít. A csuklya alatt. Szemem.

348