Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 2. szám - Fancsalszky Gábor: Avar öv - avar griff - avar társadalom
jellegű tárgyhoz is. Az első ezek közül egy szarukorong. Ennek egyik oldalán egy hasonló, bár nem teljesen azonos állatküzdelem látható, a másikon pedig egy térdelő íjász. Ez ismétlődik meg sokkal jobb minőségben egy boglár-páron. Ennek és a nagyszentmiklósi kincs már idézett 2. korsóján látható vadászati jelenet íjászának a rokonságára már többen felhívták a figyelmet (László-Rácz 1977 69-73.; Bóna 1984 344.; Bálint 1989 187-192.). Nem feladatunk itt a nagyszentmiklósi kinccsel foglalkozni, de az tény, hogy a lelet kulturális kapcsolatai a legintenzívebben a késő-avar korszak öweretei felé mutatnak. Jelenleg csak relatív kronológiai helyzetükkel kapcsolatban utalnánk egy régebbi tanulmány megállapításaira (Schüller 1937 124. 2. jegyz.): a szíjvégek és veretek díszítései stilárisan inkább másolatai, mint előzményei lehetnek a kincsnek. Utoljára azok a darabok maradtak, amelyek már más összefüggésben is szerepeltek: a madaras veretek (6e. típus) maszkos csüngő!. Ezek esetében nem dönthető el, hogy e kerek, lapos fejek önálló jelentéssel bírnak-e, avagy a hasonló motívumú nagyszijvégekról kimásolt részletek lennének. Összefoglalva annyit állapíthatunk meg, hogy az emberábrázolás egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet az avar bronzművességben, és elterjedésük sem utal területi elszigeteltségre. A tárgyak movítumainak nagy része ugyanúgy későantik eredetű, mint a griff figurája, de a legizgalmasabb darabok mégis a saját kultúrájukat közvetítő veretek. 15. típus. Kárpát-medencén kívüli lelőhelyek Ezek a tárgyak természetesen semmilyen módon nem függenek össze, pusztán az avar kultúra „exportjának” bizonyítékai. Azt azonban, hogy ez politikai, kereskedelmi vagy egyszerűen csak stiláris kapcsolatot jelent-e, egyelőre nehéz eldönteni. Az ide tartozó 18 tárgy (nagyszíjvégek, veretek, kisszíjvégek, csattest) 16 lelőhelyről került elő, egy részüket - ahol ezt ábrázolásuk indokolta - már besoroltuk az eddigi csoportok valamelyikébe. Az összes közül talán a vrapi kincs (Werner 1986 15.) griffes verete a legérdekesebb tárgy, már csak azért is, mert egy vasasszonyfai töredékes nagyszíjvég első állatalakja a legjobb párhuzama (Kiss 1985 35.). A Kárpát-medencén kívüli darabok kis száma feltehetőleg a kisugárzás (a szláv törzsfők esetében erősebb) aktuálpolitikai jellegét bizonyítja: az avar birodalom bukása után ez a jelképrendszer azonnal elveszítette fontosságát. E példányok egy része pedig még nyilván a virágkor idején (8. sz. közepe) készült. Összefoglalás: műhelykörök A következőkben az eddig felsorolt típusok elterjedése és sűrűsödése alapján kíséreljük meg a fő központok meghatározását. Kiemelkedő fontosságú helyet, és így politikai központot ott várhatunk, ahol a legtöbb típus, illetve a legérdekesebb variációk kerültek elő. A4, térképünket a veretek (1-14. típus) elterjedési sűrűsödése alapján állítottuk össze. A12 körzet két fő tanulságát abban látjuk, hogy egyrészt a fontos vízi utak mellett terülnek el, másrészt pedig nem túl nagy területűek. Eleinte úgy gon218
