Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 2. szám - Fancsalszky Gábor: Avar öv - avar griff - avar társadalom
darab); 2 bújtató; 3 mellékszíjtartó veret; 1 négyszögletes veret. Ehhez járul 1 lószerszámveret, 2 szarukorong és egy mellbog- lárpár. A továbbiakban az egyes övékén belül is erősen keveredő motívumrendszer konkrét ábrázolások szerinti elkülönítését kívánjuk meghatározni. 14a. típus. Büsztös (mellképes) és portrés nagyszíjvégek, csatok, veretek és kisszíjvégek Ez az első alcsoport egyúttal a legnagyobb is. Ide tartozik 7 nagyszíjvég, 9 csat, kisszíjvégek 2 és veretek 14 sírból. Néhány esetben egy síregyüttesen belül több verettípus is előfordul. Elterjedésük két területen koncentrálódik: az ENY-i határvidéken és a Tisza-Kö- rös-Maros vidékén. Az ábrázolások erősen emlékeztetnek a bizánci császárportrékra, de a fejek magukban keresztény jelképeket is utánozhatnak (Krisztus, Péter és Pál apostolok). A raven- nai keresztény mozaikok medailonos keretezése pedig valóban felveti az ábrázolás technikai átvételének lehetőségét. Mindettől függetlenül nagyon nehéz eldönteni, hogy ezek a portrék a kora-avar korra jellemző bizánci pénzadó császárfejeinek esetlegesen továbbélő hagyományát, az erősödő kereszténység szimbolikáját, avagy egy számunkra ismeretlen saját kultúrréteg lenyomatát őrzik. 14b. típus. Ember és oroszlán küzdelmét ábrázoló nagy- és kisszíjvégek. E típusnál feltűnő, hogy főleg nagyszíjvégeken látható. A 8 tárgy 7 lelőhelyről származik, ide tartozik még két kisszíjvég és az egyetlen négyszögletes veret. Az alapkompozíció egy leroskadó emberalakra felülről rátámadó oroszlánt mutat. Ez szerepel a kisszijvégeken és egyik nagyszíjvégen. A többin ez a jelenet ismétlődik kétszer egymás alatt, illetve három ízben legfelül ezt még megtoldják egy plusz emberalakkal. Ez - az önmagában egyébként értelmetlenül szereplő görnyedt figura - látható az egyetlen vereten is, amely így természetesen a szíjvégek ismerete nélkül értelmezhetetlen ábrázolás lenne. A tárgyak áttört technikával készültek, elterjedésük nem mutat területi jellegzetességet, de a birodalom északi részén valamivel gyakrabban kerülnek elő. A jelentéssel kapcsolatban egyértelműnek tűnik a későantik eredeztetés. Számos más, később sorra kerülő jelenettel szemben azonban ennél fel sem merült a mitológiai értelmezés lehetősége. Az általánosan elfogadott elmélet szerint ebben az esetben a cirkuszi játékok állatviadaláról van szó (Dimitri- jevic 1966 59.). Az ábrázolás bizánci eredeztetése ráadásul jó magyarázat lehetne a jelenet mechanikus ismétlődésére. Az alakok tartása alapján (az emberek nem küzdenek, fegyverük sincs, 214 14b típus. Emberoroszlán küzdelme. Wien-Liseing 22. sír. Emberábrázolás egyedi megoldásai. Magyarország - Fleissing-gyűjtemény. 14. típus. Emberábrázolásos darabok.
