Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 2. szám - Bohumil Dolezal: "Bibóról - cseh szemmel"
BOHUMIL DOLEZAL „Bibóról - cseh szemmel” MASARYK, BIBÓ, RÁDL: HÁROM PILLANTÁS AZ EURÓPAI FEJLŐDÉS ÉRTELMÉRE A különféle történetfilozófia koncepciók észlelésének módját jelentős mértékben befolyásolja az a gondolati Jiörnyezet”, melyben életünket éljük: ez pedig a történelem általánosan osztott, ideákon, konvenciókon alapuló értelmezése. Éppen ezért Bibó kései műve ,Az európai társadalomfejlődés értelme”1 kissé egzotikus a cseh olvasó számára. A szerző, aki egyébként sok tekintetben a szocialista eszmei koncepciókhoz vonzódott, itt inkább konzervatívnak tetszik. Tény, hogy Európához tartozásunk újkori cseh szemlélete mintha egészen más univerzumban játszódnék. Az. ilyen találkozásokra (gyakran érintkezésekre is) többek között azért is hasznos reflektálni, hogy képesek legyünk önmagunk és gyökereink megértésére; a hagyománytól nem befolyásolva ki tudjuk szűrni a konvenciók hordalékát, magunk alatt olyan alapot keresve, mely méltó a fólújításra és megőrzésre. I. A cseh történelemszemlélet a nemzeti közösség újkori létének kezdetétől fogva emancipációs vonásokkal jellemezhető': sok tekintetben egy kis és veszélyeztetett nemzet politikai önállósághoz való jogát kívánja megindokolni jelentős múltbeli tetteire hivatkozva. Ez a vágy bizonyos mértékig érthető, tekintettel arra, hogy pl. a német publicisztika egy része ezt a jogot következetesen kétségbe vonta2, mégsem lehet azonban a tényeket úgy vizsgálni, hogy ez az emancipációs megközelítés mindig valahogy a görcsösen akart ne legyen és a történelmet ne torzítsa.’* A korabeli cseh-német konfliktust (mely egyben annak a tartománynak a belső konfliktusa is volt, melyet a csehek történelmi reminiszcenciák alapján a magukénak tekintettek) a cseh történelem alapvető mozgatójaként abszolutizálták. Hogy a fenti általánosítás történeti jellege, mely az erősebb, fejlettebb és bármikor könyörtelen német közeg stresszt okozó helyzetében született, a mai elfogulatlan szemlélő számára egyértelmű. Ez vetül Palacky híres (a Cseh nemzet történetének előszavában leírt) megfogalmazására is, melyben a cseh történelem értelmét a szlávságnak a németséggel és a rómaisággal való érintkezésében és összecsapásában látja. Most ezt a „szlávságot” úgy kellett meghatározni, hogy ne a faji összetartozáson alapuljon, hanem eszmei jellege legyen. Ez nyilvánul meg a „szláv 156
