Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 2. szám - Bartha András (Borto Andrei): Pusztuló Pusztina - Félrevert csángó harangok siralmai
BARTHA ANDRÁS (BORTO ANDREI) Pusztuló Pusztina - Félre vert csángó harangok siralmai EGY SZEMTANÚ HITELES BESZÁMOLÓJA „..Ország-világ legyen bár ellenem, Ne nézzenek rám fentről csillagok; Legyen, mit hirdetek, halálos vétek, És rettegés a zsarnokok szívének: Ha e világon bűn magyarnak lenni, És mindörökre bűnös maradok!” (Süllős Lenke) A moldvai magyar iskolák betiltása, a magyar nyelven beszélő és miséző papok távoltartása, az amúgy is kevés fold államosítása (kollektivizálása) a nép életmenetében törést eredményezett: megváltoztak az értékrendek, a gondolkodásmód, az identitástudat. A román vezetők célja a magyarokkal nem volt épp a legemberibb és ez a törekvés a média által állandóan hangoztatva volt. Magyar tannyelvű iskola és pap hiányában, a megfélemlítés eredményeként a mai nap sok csángómagyar inkább azt vallja, hogy román nemzetiségű. Ez annak is az eredménye, hogy nem beszéli rendesen a magyar nyelvet, de a románt sem tudja anyanyelvi szinten magáévá tenni. Ily módon, bármilyen környezetben észreveszik róla, hogy csángó, a kifejezési módja elárulja származását. A Ceau^escu-korszak Moldvában nem a vallási üldözésben ért el nagy eredményeket, hanem a csángómagyar népesség identitástudatát változtatta meg, ezzel együtt megvalósuld) a nyelvcsere is. Ez a változás azonban még nem teljes és emiatt jelenleg nincs összetartás az emberek között a csángó településeken belül. Soraimmal egy csángó magyar falu évszázados hányattatásairól, az elnyomás szülte szenvedésekről, nemkülönben az ezáltal kipréselt megosztottságról szeretnék képet adni az olvasóknak. Érintett vagyok ebben az ügyben és e dolgozatot három nyelvű könyvként szeretném megjelentetni: magyar, román és angol, hogy minden ember érzékletes bepillantást nyerjen a lakóhelyemre és a csángómagyarság mindennapjainak népszokásaiba is. Múlt és jövő kísértetiesen egybecseng, a látlelet elszomorító. A Keleti-Kárpátok karéján túl - a mai Moldvában, az egykori Etelköz nyugati peremén, ahonnan a honfoglaló magyarok 1100 évvel ezelőtt útnak indultak - mindmáig él egy magyar népcsoport: a moldvai magyarok. Jelenlegi lélekszámúkat 250-300 ezerre becsülik. Közülük már csak mintegy 100 ezren beszélik vagy értik őseik nyelvét. Etnikai tudatában és nyelvében erősen meg145
