Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Lagzi István: Magyarországi lengyel menekültek
osztálytanácsos engedélyével rendszeresen látogatták a menekülttáborokat. Észrevételeket tettek az elhelyezés, ellátás és a menekültekkel szembeni bánásmód alakulásával kapcsolatban. A lengyel polgári menekültek gondozása, az elszállásolással és segélyezéssel járó gondok, feladatok hamarosan meghaladták a lengyelbarát társadalmi szervek anyagi és személyi lehetőségeit. A Magyar-Lengyel Menekült- ügyi Bizottság tevékenységének meghagyása mellett a lengyel polgári menekültek gondozásának biztosítására a Belügyminisztériumban a IX. osztály kebelében létrehozták a Menekültügyi Irodát. A menekültek ügyeinek intézését az akkor miniszteri titkári rangban levő dr. Antall Józsefre bízták. A választás igen szerencsésnek bizonyult. Antall - bizonyos határokon belüli - németellenes, lengyelbarát magatartása, embersége nagy segítséget jelentett a lengyeleknek. A szeptember közepén társadalmi szervként megalakult Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság tevékenysége a nyilvánosság előtt később csökkent, de valójában több fontos terület: az elhelyezés, a beteggondozás, a munkavállalás és a táborok szociális ellátásának segítése változatlanul a legfontosabb feladatok közé tartozott. Dóró Gábor, a magyarországi lengyel menekültügy „szürke eminenciása”, Teleki miniszterelnök nem hivatalos megbízottja 1977- ben készített visszaemlékezésében arra a következtetésre jutott, hogy 1939 karácsonyáig a polgári menekültek elszállásolása mellett a szükséges ruházattal való ellátás, az átutazók zömének ideiglenes elhelyezése, a menekültek és a hivatalos hatóságok közötti transzmisszió szerepe több vonatkozásban a Menekültügyi Bizottságra hárult. A bizottság tevékenységéről Teleki miniszterelnököt elsősorban Dóró Gábor a Magyar-Lengyel Cserkészkor vezetője tájékoztatta. A BM IX. osztály és a Menekültügyi Bizottság működésében rejlő kettősség, a bizottság messzemenő és tág hatáskörrel való felruházása egészen bizonyos, hogy nem volt véletlen. A Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság (Teleki miniszterelnök hallgatólagos beleegyezésével) mint társadalmi szerv, a BM IX. osztályának fedő- és tehermentesítő szerveként tevékenykedett. Az olyan feladatokat, amelyeket a hivatalos állami szervek, hivatalok (a HM 21. osztálya, a BM IX. osztálya) éppen hivatalos mivoltukból kifolyólag nem akartak (vagy nem tudtak) elvégezni, a Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság vállalta magára. Ezzel számos vonatkozásban fedezte a BM IX. osztályának munkáját. A Magyar Vöröskereszt a lengyelek jobb, hatásosabb segítése érdekében külön Jengyei alosztályát szervezett. A Magyar Vöröskereszt a ruhasegélyek, levelezés, gyógyszer- és pénzadományok területén, különböző (varró, javító) műhelyek megszervezésével, üzemeltetésével felbecsülhetetlen jelentőségű munkát végzett. A nyilvántartásban üzenetközvetítés, családkeresés, szociális megsegítés címén 17 ezer polgári és 40 ezer katonai menekült személy van feljegyezve. A lengyelek megsegítése érdekében Magyarországon szinte minden társadalmi réteg megmozdult. A segítők között találjuk a Magyar Mickiewicz Társaság, a Magyar-Lengyel Főiskolai Diákszövetség, Magyar-Lengyel Országos Cserkészkor, a Lengyel Légionisták Magyarországi Egyesülete stb., mintegy 18-féle társadalmi kör és szervezet tagjait, aktivistáit. 1053
