Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Lagzi István: Magyarországi lengyel menekültek
tortát és bort fogyasztottunk. A tábor terén este 7,30 perckor Mikulás-műsorra került sor: volt ördög, angyal, békeangyal puskával és karddal...” A tábori élet alakulására vonatkozóan igen pontos adataink vannak, pl. a gyöngyösi Lengyel Polgári Menekült Tábor napirendjéről is. Bolestaw Gaw- rych visszaemlékezésében leírta az Orczy-kastély fekvését, a kastély kertjének szépségét. Nehezményezte viszont azt, hogy a kastély kijáratát „fegyveres portások” őrizték. Néhány fillér ellenében azonban a szigorú őr elnézővé vált. A menekültek egy része viszont a kerítésen átmászva kerülte meg a szabályzatokat. A tábori rend - Egerhez képest - igen szigorúnak mondható. Az Orczy- kastély egyik nagytermében 8 órakor szolgálták fel a reggelit, ebéd 13 órakor, vacsora 18 órakor volt. A helyi katolikus templomot csoportosan látogathatták a menekültek. A kastély (és a kastélykert) elhagyását a rendelkezéseknek megfelelően engedélyezték. Az első hónapokban azonban nehezen lehetett kilépőt kapni, a magyar táborparancsnokság - mint sok más táborban - túl mereven értelmezte a belügyminisztériumi rendelkezéseket, /élt”, hogy a menekültek „szabálytalanságokat” követnek el. „A lakossággal szoros kapcsolatban álltam Gyöngyösön is, majd Baján is -írta visszaemlékezésében Bolestaw Gawrych -, Gyöngyösön egy elemi iskolai tanár és felesége fogta pártomat. Az emberek megértették helyzetünket, a lengyeleknek és Lengyelországnak is barátai voltak.”21 A városban élt egy neves bolgárkertész, akinek a felesége sokat tett a menekültekért: közös ebédeket, vacsorákat főzött Jengyei vendégeinknek”. A visszaemlékezések szerint a járókelők nagy „toleranciával”, megértéssel kalauzolták az utcán megforduló lengyeleket. Gyöngyösön is megrendezték a mikulásnapi összejövetelt és a Jengyei karácsony”-t. Feldíszített fenyőfa, apró ajándékok, a templomi istentiszteleteken való szabad részvétel tették bensőségesebbé az ünnepeket. Érdemes megemlíteni, hogy 1939 karácsonyán Heves községben is vendégül látták a menekülteket, sőt a szilvesztert is családoknál töltötték. A magyarországi lengyeleket segítő magyar és lengyeleket képviselő lengyel szervezetekről A lengyel menekülteket segítő (ügyeiket intéző) magyar szervek, a lengyel hivatalos valamint illegális katonai, politikai szervek megléte, működése, politikatörténeti, politikát minősítő (több vonatkozásban ellenállástörténeti) kérdés. Olyan kérdés, amely a háború alatti Magyarország bel- és külpolitikai viszonyaihoz fontos adalékot szolgáltat. A „menekült-ügy” kezelése számunkra önismereti kérdés is, hozzátartozik a magyarság háború alatti szerepének „énjéhez”. A menekültek megsegítésében résztvevő személyek jelentős része a lengyelek, franciák mellé állással németellenes, Hitler-ellenes érzéseit fejezte ki. Történetírásunk még nem vette kellően figyelembe a magyarországi Jengyei kérdés” jelentőségét. Nem ment át a köztudatba az, hogy a lakosság a „magyarok a lengyelekért” (nem hivatalos) mozgalom keretében tízezreknek nyújtott segítséget. Pedig fontos lenne tudnunk, hiszen részben ennek, részben a hivatalos szervek segítségének köszönhető, hogy több tízezer lengyel katona evakuálhatott nyugatra tőlünk, volt lengyel sajtó, könyvkiadás, lengyel elemi és középiskolák működ1051
