Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Gángoly Attila: Teremtés
GÁNGOLY ATTILA Teremtés 1. JÄagamba zárultam... noha továbbra is az űzött vad borzongásával érzékelem a világmindenség nyugtalanító fenségét. És meg-megújuló alantasságát is, mely nem kevésbé nyugtalanító. A kettő kiegészíti és magnetizálja egymást - következménye pedig az, amit a lét izgalmának nevezhetünk. ” ...Éjszaka tőrőlmetszett kafkai álmot látott. Azt álmodta, hogy két ember jött érte - ormótlan, közönyös képű férfiak s felszólították, hogy hagyja el a testét.- Nem értem - suttogta az író.- Kilakoltatás - mondta erre az egyik férfi.- Késedelem nélkül - tette hozzá a másik, fölemelve nehéz, vértől szeplős szárnyát... (Mikor verítékben úszva felébredt, tudta, hogy igazuk volt a nyakára küldött angyaloknak, hisz csakugyan bűnt követett el, s ezért emberöltőnként egyszer fizetni illik.) I. ... Késő délután szúrtak belé a görcsök - szakasztott olyan érzés volt, amilyen a korábbi, és amilyen az azt megelőző is. Egy darabig gyomrára szorított kézzel kuporgott az ágyon, mezítelen lábszárára meredt, és sírt... Elmúlt este csúnyán összeakaszkodott a férjével. Az ütés a szeme alatt érte: másnap reggel a már unalomig ismert folt éktelenkedett bal járomcsontja fölött.- Annyi baj legyen - mondta a férfi csúfondáros hangon, mielőtt búcsúzóul megcsókolta. Az asszony nem mert félrehajolni az arca felé közelítő elbizakodott, fennhéjázó, majdhogynem gonosz száj elől. Mihelyt egyedül maradt, megkönnyebbülten reteszelte be az ajtót. Elcsigázottnak érezte magát, szédülés tört rá... egyszerre csak a nappali díványán feküdt, maga sem emlékezett rá, hogyan került oda. Aztán hullámokban öntötte el a gyöngeség, s ájulásszerű bódulat hatalmasodott el rajta. Jószerével végigszenderegte az egész délelőttöt. Mikor felocsúdott, úgy érezte, vérzik. Kibotorkált a fürdőszobába, s megnézte a fehérneműjét: gombostűfej- nyi pettyek sötétlettek rajta. Reszkető kézzel húzott tisztát, ám mielőtt föl- egyenesedett volna, a kőkockákra térdepelt - önmaga számára is váratlanul s hitetlen létére imádkozni kezdett:- Add, Istenem, hogy ne menjen el a baba! 982