Életünk, 1999 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 11-12. szám - Párdi Anna: Erosz (vers)
PARDI ANNA Erosz A józan észtól messzire, pániktól gyűrődő, mikro-mezőkre, határtalan förgeteg érkezik. A kibocsájtó, szárnyas, szépséges hő-alak, mit sem forma, sem fogalom meg nem közelíthet, a földre irányítja távolbalátó, magnetikus, magmatikus vágyait. A lélekben fellépő érzés diszpozíciókat Erosz^erotikus démona okozza; 0 önkering a szerelmi állapotokban, örvény palotáiban a nászi táncoknak. Erosz, a definiálhatatlan ősi idea, halandókba kisugárzott, égi sperma, hatásfok a hatászavarokban. Modern képalkotó eljárás megfejthetné Őt, a panaszok tűz és szélrózsáiba rejtőzött, de mitológiai programja elveszett. Ami maradt, a sűrű mélypontok ágyszanatóriuma, nem mindenkinek kívánatos tanmese; frusztrált egyéni léleknek, folytatása következik lélektelensége. Az érzelmekkel oly nehéz tisztába jönni, oly mértékben kevertek, vegyesek, mint Margit memoárjai Faustról, gyermekgyilkosság után, kivégzés előtt, a polgári morál börtönjeiben a röpke szerelmi gyönyörért fizetve, Erosz méz méhébe fekve. Erosz a legszebb Isten. Viszi a szép fiukat, a szép lányok felé édes kívánalmakkal, nemtelen indulatokkal. A fiatalok nem tudják, mily veszélyes, igézetes hatalom mozgatja, fosztja ki őket, jóból a rosszabbra szállva, mint lesz Eroszból a közegészségügy réme. 980
