Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 10. szám - Jakabffy Imre: A pozsonyi hídfő

Petrzalka, németül Engerau. Természetes, hogy ennek folytán ez a „liget” fokozatosan villanegyeddé, majd sűrűbb népességű lakóteleppé alakult gyárakkal, színházzal, uszodákkal, sportpályákkal - só't, internálótáborral is. Eredeti németnyelvű többségi jellegét fokozatosan elvesztette.

T. G. Masaryk az új köztársaság elnöke lett (1937-ben halt meg), E. Benes pedig külügyminiszter, majd Masaryk lemondása után (1935) Csehszlovákia második elnöke lett 1938-ig. Mindketten Csehszlovákia fénykorában saját „népeik” eló'tt - vagyis a cseh és szlovák népazonosság hangoztatásának fikciójával - a „csehszlovákok” eló'tt learathatták a sikeres honalapítóknak kijáró dicsőséget. Álszerény nyilatkozataik mögött azonban egyre sűrűbben merültek fel önigazolási tendenciák. A sajtóban, beszédeikben és visszaemlékezéseikben azzal dicsekedtek, hogy a kettejük műveként létesült új Republika Európa legdemokratikusabb államai közé sorolandó. Propaganda-irataikat szétkíildték - világnyelvekre fordítva - szinte mindenhová, ahol a legújabb kori történelemmel alaposabban foglalkoznak. De jutott az országon belül magyarra, németre, ukránra fordított műveikből kisközségek iskolai könyvtáraiktól kezdve a nagyobb városok nyilvános közkönyvtáraikba, ezek olvasótermébe, mintegy kötelező', melegen ajánlott olvasmányul.

Amikor 1939 nyarán a visszatért Kárpátalján a Rahói járás Nagybocskó községében, mint népszámlálási ellenó'r működtem, a községi könyvtárban - felsőbb utasításra - kiselejtezték a magyar nyelvű, cseh és szlovák mentalitású, „veszedelmesnek” minó'síthetó' politikai irodalmat. így jutottam a helyi körjegyző' jóvoltából Marasyk és Benes többkötetes műveihez, ingyen. Tanulságos művek ezek: a filozófus Masaryk érvelései ma már idejétmúlt frázisok, Benes szószátyár ügynöki rábeszélő' stílusának olvastán azon csodálkozhatunk, hogy miképpen adhattak hitelt a nagyhatalmak politikusai ennek a lerázhatatlan követelőzőnek, aki a történeti vagy statisztikai tényeknek fittyet hányva a legképtelenebb állításokra vetemedett. Csörgedező' patakokból így lett nála hajózható folyó, szlovák történelmi határról szónokolt, amikor a Dunáig szerette volna tolni a demarkációs vonalat. Egy mondat, egyetlen kígyózó szöveg Benestól: „Győzelmünket nem lehet oly módon leegyszerűsíteni, hogy felszabadító küzdelmünk egyik vagy másik tényére vezetjük vissza, győzelmünk igen számos és bonyolult eseménynek a komplexuma és erre a győzelemre éppen az tudott csak szert tenni, aki helyesen tudta értékelni a háború eló'tti és háborús Európa politikai és történet-bölcseleti fejló'dését, ennek minden bonyolultságában, eszerint tudta összeállítani tervét és azután ezt a tervet valamennyi tekintetbe jövő' tényező' segítségével lépés- ről-lépésre tudta megvalósítani.” (Nemzetek forradalma, Bratislava 1936, II. 296.)

Néhány sor Masaryktól: ,Minden békeszerzó'dés már néhány év múlva és azután is többször kerül részleges revízió alá. Ami esetünkben is lehetségesek ilyen kisebb revíziók, de gyökeres változások ki vannak zárva.” Ugyanő' másutt: „Járt nálam egy csallóközi magyar küldöttség, amely bejelentette, hogy ők nem akarnak visszakerülni Magyarországhoz, mégpedig meglehetó'sen üzleti okokból. Azt adták elő', hogy a csallóközi búza nem versenyképes a bánáti búzával, de versenyképes a köztársaságban. Ha pedig visszaáll a régi állapot és a Bánság vissza talál jutni Magyarországba, ők nem fognak a bánsági búzával versenyezni tudni. Aztán meg, amióta Bratislava Szlovenszkó

895