Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 9. szám - Ernest Ruzic: A puszta varázsa; Érd (versek)
ERNEST RUZIC A puszta varázsa Ki tudja, a festő tán megállította a napot, kirajzolván a napnyugtát, vagy elment az első harmat nyomán, az izzó szín felé... Mint a nap, ha leszáll az augusztusi délutánban, olyan a kép a téglán, mit agyagból égettek a patakparton. Megragadni a napnyugtát, megszólaltatni a sugarat, hogy felizzítsa a szemed, jók a peskovci tűzhely szikrái. Nem akarok parancsolni az útnak, amit a Nap választott ki, mielőtt idejött a világ túloldaláról... ÉRD Nem Érd hibája. Most téli álmát alussza a titokzatos padlásokon. A régi, százados patinával át- meg átvont házban. A kemencében, mit régi rajok gyújtottak be, szavainkat edzik, mielőtt kimondanánk. 810
/
