Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 9. szám - Pósa Zoltán: Jóízű röhögés
hogy letol, reggelig duzzog, de végül is ő magyarázat nélkül megértette, hogy miért kell az úgynevezett játékmagazinhoz” mennem... ami nem is játék”... vagy jó „tudós”, vagy jó író az ember, te is azt mondtad, persze, primitivizálva szokásod szerint a gondot - hogy az én koromban már dönteni kell... azt írhatom, amit igazán tudok, ami érdekel, korlátlanul... még nagyobb ütemben, csak így szabadulhatok ki végre apürroszi győzelmek ördögi köréből... de azért még bambán, lelkifurdalástól böködve ülök, pedig még mindig nem fogtam föl teljes valójában, hogy téged otthagytalak idegen kricsmiben, egy félidegen társaságában... s már legalább tíz perce jövünk... Úristen, milyen messze lehet a belváros... s ráadásul Schramler... te leginkább az ilyen alakokat gyűlölöd... elvileg... Húsz perce száguldunk, s még éppen, hogy körvonalazódtak a Citadella távoli fényei... a te pénzed elúszott az álalpesi sördében vagy haza- vonatozol-buszozol másfél két óra alatt... vagy összejössz Schramlerral... s most nem érdekel az eredendően ellenséges sofőr megütközése, kitör belőlem hangosan, bugyborékolva a jóízű röhögés... Próféta 801
