Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1998 / 9. szám - Bereményi Géza: Az arany ára
TULIPÁN (a legértékesebb kőnél tartva) Modem csiszolás, semmi szénszem, tizenkilenc karát. (Döbbent csend. Skultéti vadul számol) MONORI (a fülébe súg) SKULTÉTI Akkor meg is vagyunk. (mutatja a papírt Mo- norinak, ő is súg neki) MONORI (visszaveszi az egyik követ) Akkor megtartom az ötös blauvájszot. Emlékbe. Berci! Kimész és cinkelsz. BERCI Igen, Sanyi bácsi, (kimegy) MONORI Majdnem kvittek vagyunk, Skultéti úr. Csak ez a kő a differencia. SKULTÉTI Van egy pompás ajánlatom a különbözet fejében, Monori úr. MONORI Lakás? SKULTÉTI Ember. (Tulipánra) Ő lenne az. Jól jár vele. MONORI Van elég emberem. Sok is. SKULTÉTI Na de ilyet, én úgy éljek, seholse talál. Hűséges lesz. Halálig a magáé. MONORI Pont maga mondja, hogy az emberi életnek értéke van? Skultéti úr! SKULTÉTI Ez mindig a magáé lesz. Hűséges lesz. MONORI Olyan ember nincsen. SKULTÉTI Csak ez az egy. Háborús bűnös. Keresik. MONORI Na vigye innen. Nálam marad ez az egy kis blauvájsz. Mi van akkor? SKULTÉTI Fogalma sincs, mit beszél. A háborús bűnök sose évülnek el. És ez tömeggyilkos. MONORI Már bánom az egész üzletet magával! Nem kell! SKULTÉTI Várjon, Monori úr. Nem őt keresik, nem tudják, hogy ő az, valakit már tévedésből fölakasztottak őhelyette. Csak én tudom a bűnét. Meg ő. Átadom magának a bűneit, meg a hamis papírjait, elmegyek Amerikába, ő itt marad magával és mindent megtesz magának. MONORI Vagy megöl engem, és akkor tiszta lesz. Á! Nincs ebben semmi bóni. SKULTÉTI (Tulipánhoz) Gyere ide! (Monorihoz) Én neveztem el Tulipánnak, de a különbözet fejében megsúgom magának a valódi nevét is. Nézze meg. Aranyműves a szakmája. MONORI (felfigyel) Aranyműves? SKULTÉTI Tetszik már érteni engem, Monori úr kérem? Tetszik már érteni engem? MONORI (Tulipánhoz) Ki tudod önteni aranyból azt, amit én mondok neked? (hallgatás a válasz) SKULTÉTI „Igen, Sanyi bácsi.” TULIPÁN Igen, Sanyi bácsi. MONORI (Skultéti kezébe nyomja az eddig visszatartott blauvájsz brilliánst jelezve, hogy ez az üzlet is megköttetett.) SKULTÉTI (elteszi az ékkövekkel teli kapszulát, Tulipánhoz fordul) Na Tulipán. Mutasd, hogyan becsülöd meg magad az új helyeden. TULIPÁN (kezet csókol Monori- nak. Skultéti félrevonja Mono- rit, fülébe súgja Tulipán terhelő adatait, átadja a hamis dokumentumokat) BERCI (bedugja a fejét) Sanyi bácsi! A Csöpi. CSÖPI (bejön, mögötte Berci is beoldalog) Jó üzletet kötöttetek, Monori? MONORI Á! Olcsó voltam. SKULTÉTI Na Isten vele, megyek is, mert meggondolom magam. 761