Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1998 / 7-8. szám - Bognár Antal: Életvadászok

meg saját nevét sem. A világ, amelyet Romm Leonard bejárt, bár nyakig benne élt és érte élt, nincs sehol. Vele enyészett el. Amiket feljegyzett, vajon az a világ beszéde, vagy az övé? Talántán egy új életnek szóló üzenetét, fiának szóló majdani intelmeit fogalmazgatta benne?

Búcsúbeszédet kellett mondanom egy emberről, aki már nincs abban a világban, melyet szavakban raktározott el magának; de szavában sem lelem. S nem is az én szavaim teszik ki.

Van annyi szó, amennyi az ember, bármelyik?

Zötyögött velem a busz az erzsébeti temető felé. Mely szavakat jegyezhetné fel Romm Leonard, az életvadász most a pesti noteszébe?

Minden-Ujján-Arany gyűrű azt mondja: kincs vagyok. Rámásra-Pingált- Ajkú, Rózsaszín-Karmos-Körmű, Cafrangosra-Bodorított-Hajzatú: mi is, mi is. Minden-Csücskén-Karikán-Cibálható azt mondja: rab leszek. Vállát-Félig- Leeresztő azt mondja, vége, vége. Fejét-Zavartan-Körülhordozó, hogy csalni jobb, mint csalva lenni, Félős-Tülekedéséért-is-Piruló azt lihegi, ne bántsatok többet, Fátyolos-Szemével-Fennakadó: a javatokat akartam.

És ott ül közöttük a buszon Anna néni; kinek nevét azért volt könnyű kitalálni, mert kezében kemény fedelű, karcsú füzetet tart, s rajta a neve áll: K. Anna. Kicsi görbe bot, kicsi táska. Anna néni a könyvben lapozgatva figyelmesen olvas. Saját kezével írott szavak sorakoznak benne szép rendben egymás alatt. Valahogy így:

Jook = néz; látszik (looking for = keres) put = tesz, rak (away = el-; back = vissza-) haircut = hajvágás feli = elesik (out = összeveszik)

like = szeret; olyan, mint (like an angel = angyalhoz hasonló)

show = mutat, látszik

the year before last = tavalyelőtt

absent = aki távol van

going there = odamenetel...”

És így tovább, oldalakon át.

Ahogy Anna néni lapozott, ámulva értettem meg, hogy a sok nyelvkönyv, kézi-, úti-, diák- és mindenféle szótár, szószedet mellőzésével miért állhatott neki elkészíteni saját szószedetét. Ebben vannak azok a szavak, amelyekre ismét szüksége lehet. Anna néni nem a nyelvet tanulta, hanem a közlést. Ehhez kellettek neki az egyszer hallott szavak... S a szótár és minden szava: ő volt. A kemény fedelű füzet azt mondta: én vagyok Anna néni.

Csak Isten a megmondhatója, hogy mikor mindennek végképp vége lesz, amikor semmitlen semmi lesz a világból, vagyis minden mindenestül, a legapróbb ízéig egyberándul, amikor tehát minden visszatér önmagába - hol lesznek akkor az emberi szavak?

Hol a szavakba szelleműit hírek életről és halálról?

Leend-e vajon Ige, amely testekké szétomolva lón?

658