Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Csikány Tamás: Pétervárad, a Duna Gibraltárja
vonhatták. A magyar csapatok ebben az időszakban csak passzív védelemre szorítkozhattak. Eszék 1849 februári elfoglalása után Laval Nugent táborszernagy csapatai Péterváradhoz meneteltek, de azt nem zárták teljesen körbe. Nugent több ízben is felszólította várat megadásra, de eredménytelenül. Bár a várban többen is voltak, akik - főleg Eszék eleste után - szívesen tárgyaltak volna az osztrákokkal, a vár erődítési igazgatója, Hollán Ernő alezredes erről hallani sem akart. Az osztrákok azt is híresztelték, hogy a háborúnak már vége, a vár felmentésére nincs megfelelő erő, és más álhírekkel próbálták befolyásolni a védőket. Ennek hatására a 6. (Württemberg) huszárezred tizenhárom huszára Fackh Oszkár főhadnagy vezetésével elindult, hogy szétnézzen. E csapattal való találkozás után, március 27-én érkezett Perczel tábornok Péterváradra. Azonnal megtette azokat az intézkedéseket, amelyeket a vár- parancsnok addig elmulasztott. Mintegy hatvan megbízhatatlan tisztet kiutasított a várból, azokat, akikre rá lehetett bizonyítani az árulást, hadi- törvényszék elé állította. A megbízható tisztekből várvédelmi bizottmányt hozott létre. Perczel ugyanakkor egy kitörést is szervezett a várat Karlóca felől zároló csapatok ellen, de a Hollán alezredes vezette csapatok nem jártak sikerrel. Március 30-án Perczel elhagyta Péterváradot. Április közepén Péterváradon parancsnokváltásra is sor került, a lemondott Csuha helyett Perczel Miklós alezredes, majd júniusban Kiss Pál ezredes vette át a vár irányítását. A várat a cs. kir. és szerb csapatok állandóan, de teljeskörűen szinte sohasem zárolták. Támadást pedig egyáltalán nem in619 Pétervárad 1848-ban