Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / Különszám - Molnár András: Lipótvár feladása
Lipótvár asztalra dobta mondván: kinek ez nem tetszik, állok elébe. Azzal o, Madar Pál és én - legfiatalabb hadnagy - otthagytuk az értekezletet, s az is elszéledt határozat nélkül”. Január végére már a 7. zászlóalj legénysége - amely az ostrom alatt pasz- szivitásra volt kárhoztatva, a kitörésekben nem vett részt, csupán őrszolgálatot adott az ágyúk mellett - sem akart tovább harcolni. Hatottak rájuk a császári parlamenterek ígérgetései: azt híresztelték köztük, hogy a vár feladása után „haza fognak bocsáttatni”. A február 1-jén éjszaka tartott haditanácson ismét terítékre került a vár 543
/