Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / Különszám - Hajagos József: Komárom 1848 szeptemberétől decemberig

képes 12 000 főt meghaladó sereget rendesen élelmezni. Ezt elsősorban annak tulajdonította, hogy csak 4 sütőkemencével rendelkezik.

Erődítési munkálatok Komáromban

Komárom harci eseményekre való felkészítésének lényeges feladata volt a meglévő erődítmények kiegészítése. Mint említettük, a magyar kormány 1848 júniusában tervet készíttetett Komárom háborús szükségleteiről. Ez a tervezet az erődítési munkálatokra 1 200 000 Ft-ot írt elő. A tervezetet követő hónapokban azonban semmi jelentősebb erődítési tevékenység nem zajlott Komáromban, mindössze meglehetősen lassan a Nádor-vonal még építés alatt álló I. számú bástyájának a munkálatai folytak. Ezen kívül a meglévő erődítményeket helyezték védelmi állapotba, ami annyit jelentett, hogy a vár- lövegek jelentős részét tüzelőállásba helyezték. Október elején a nádor-vonali építkezés folytatása is veszélybe került pénzhiány miatt. Augusztus folyamán a munkálatok befejezésére a kormány 16 000 Ft-ot utalt ki, de ennek utolsó 3600 Ft-os részletét nem küldték meg. Török Ignác alezredes, erődítési igazgató kitartóan szorgalmazta az említett pénzösszeg megküldését, amelynek teljesítésére Majthényi István ezredes október 14-i jelentése után az OHB október 17-én fel is szólította a pénzügyminisztériumot. Török október 13-án 1-2 Ft-os bankjegyeket és ezüst 20 krajcárosokat is igényelt, mert a munkások az 5 Ft-os bankjegyeket nehezen tudták felváltani, miután a komáromi szeptember 17-i tűzvész következtében a városi pénzforgalom visszaesett. A pénzváltási nehézségek miatt Török szerint könnyen „viták, nézeteltérések támadhatnak a munkások között”. Hogy a pénzügyminisztérium küldött-e aprópénzt azt nem tudjuk, de a 3600 Ft lehetővé tette az I. bástya építésének befejezését.

Október végén a hadügyminisztérium a korábbi tervek alapján elrendelte Komárom további erődítését. Ennek értelmében el kellett készíteni a Csillagerődtől a Monostor-hegyig húzódó újszőnyi sáncokat. Mészáros Lázár 1848. november 7-i helyszíni szemléje után módosítani kívánta a hadügyminisztérium korábbi rendeletét. Az újszőnyi sáncok elkészítését a téli fagyok beálltáig kivihetetlennek tartotta, s azoktól fontosabbnak tartotta a Nádorvonal kiegészítését, a Vág-vonal és az Apália-sziget megerődítését. Mészáros véleménye megegyezett az erődítési igazgató, Török Ignác elképzelésével. Az OHB azonban ragaszkodott a korábbi utasítás végrehajtásához. Ez elé azonban komoly nehézségek tornyosultak. A komáromi erődítési igazgatóság az állomány szerinti 5-6 hadmérnök helyett csak eggyel, Török Ignác alezredessel rendelkezett. A többiek vagy megváltak a további magyar szolgálattól, vagy harctéri alakulatokhoz osztották be őket. A munkálatok elvégzéséhez egy új mérnökkari testületet kellett szervezni. Ez november folyamán meg is szerveződött. Kossuth Lajos november 1-i utasítására érkezett a várba Johann May százados a feldunai hadseregtől, aki korábban tüzértisztként szolgált Komáromban. További négy tisztet a hadügyminisztérium rendelt Komáromba. Franz Heinrich százados évekkel korábban főhadnagyként lépett a mérnökkarból, s a Lánchíd építését hagyta ott az újbóli katonai szolgálatért. Clauer Adolf báró főhadnagy hadfiként (tiszti rang várományosaként) lépett ki a hadseregből, s 1848-ban vasútépítő mérnökként dolgozott. Baranyay

533