Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - Szabó Gyula: BUÉK-1959

terjedelemben, de tartalmilag még annál is „elvibb” szinten adta elő álláspontját: JCovács György. Szeretném olyan dolgokkal kezdeni, amit mindannyian tudunk, de amiről egy pillanatra sem feledkezhetünk meg akár az irodalomról, akár az életről van szó: a Párt szeretete. A mi Pártunk forradalmi harcra született. A mi Pártunk megalakulásának első pillanatától kezdve határozott, erőteljes, sikeres harcot vívott nemcsak az osztályellenséggel, a kizsákmányo­ló osztállyal szemben, hanem ugyanakkor szüntelenül harcot vívott minden belső kísérlettel szemben, amely a Párt belső egységét megbontani igyekezett. A legutóbbi esztendőben mindnyájan jól tudjuk azt, hogy Pártunk Központi Vezetősége milyen határozott és elvszerű következetességgel számolta fel a Luca-Pauker frakciót, Chisenevski, Miron Constantinescu tevékenységét, a... Pártellenes tevékenységet kifejtőket hogyan zárta és küszöbölte ki a Párt soraiból. Ami Pártunk ereje... jelentős részében abban rejlik, hogy... erős kéz­zel arra csap, aki a proletárdiktatúrát meg akarja dönteni. Véleményem az, hogy a kolozsvári írószövetség bizonyságát adta annak ezen az ülésen, hogy forrón ragaszkodik vezetőnkhöz, Gheorghiu-Dej elvtárshoz és saját soraiból felszámoljon minden olyan kísérletet, mely a Párt ellen ütné fel a fejét. Ilyen embernek tartom Földes Lászlót... Ma már előttem teljesen világosan áll Földes László arca. Az élet azt mutatja, hogy nemzetközi viszonylatban kemény osztályharc folyik a béke erői és a háborús uszítok csoportjai között... Belföldi viszonylatban, ahol a RMP vezeti a harcot... lépésről lépésre győze­lemre vezeti az ország népét a szocializmus építésének útján. Hol áll Földes László ezen az úton? Amikor a nyugati imperialista rádió és propaganda szitkozódnak és ugyanakkor a revizionizmus, elsősorban a Jugoszláv Kommu­nista Szövetséges Köztársaságok (?) revizionizmusa erélyes rágalmakat indítanak vezetőink és a Párt elíen, Földes úgy viszonyul ezekhez a rágalmak­hoz és a Párt vezetőihez, hogy az ellenség szekértolója lesz... a Központi Vezetőség egyes tagjait rágalmakkal illeti, a Központi Vezetőség egyes tagjai­nak eltávolítását igényli. Földes elvtárs a maga mérgezett nyilával és igényeivel pontosan a Párt szívét vette célba. Más kérdés, hogy a Párt szívét olyan páncél védi, olyan szeretet és éberség védi, hogy az ilyen elképzelések semmiképpen sem járhatnak a legkisebb eredményekkel sem. A magyar- országi ellenforradalom idejében az osztályharc egész éles formát öltött. A mi Pártunk ezt lehetetlenné tette. Az osztályellenséggel szemben kemény, követ­kezetes politikát folytatott... Földesre komoly hatással volt a magyarországi forradalmi (!) propaganda-hadjárat. Amikor kitört a forradalom (!), a mi Pár­tunk harcra mozgósította egész Pártunkat és a dolgozó népet... Földes a harc elől kibúvót keresett, egyszerűen még arra sem volt hajlandó, hogy feldolgozza a Központi Bizottság állásfoglalását... és hagyta, hogy forradalmi (!) üléseket szervezzenek, nem hozta tudomására a Pártnak, hol és kiért dobogott a szíve. Nagy Imre a munkásosztály, a Magyar Népköztársaság legsötétebb árulója. Szimpatizált Nagy Imrével. Nem egyszerű tévedésről van szó, hanem ez a vonal Földes magatartásában végigvonul... Földes ahelyett, hogy elment volna a Párthoz, félt a Párttól. Az igaz embernek nincs mit félnie a Párttól. A Párt az igazságos dolgokat védelmébe veszi. De megnyilatkozott Földesnek ez a nacionalista cikkeiben is. Ez a marosvásárhelyi nyári aktíva ülésen is szóba került. Sokat vagyok együtt emberekkel. Marosvásárhelyen a cukorgyárban 471

Next

/
Thumbnails
Contents