Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - Szabó Gyula: BUÉK-1959

Ezek után senki sem csodálkozhat azon, hogy Földes az ellenforradalom ideje alatt sem tanúsított párttaghoz méltó magatartást. A párttagi minőségtói és a Pártfegyelemtől teljesen elszakadva, például ellenszegült annak, hogy a Művészeti Intézetben feldolgozza Pártunknak a magyarországi ellenfor­radalmi eseményekkel kapcsolatos dokumentumát, és csak akkor vitte végbe ezt a feladatot, miután a Tartományi Pártbizottság szigorúan megrótta és kategorikusan felhívta figyelmét kötelezettsége teljesítésére. Ugyanakkor Földes tudott egy provokációs jellegű gyűlésről, melyet a Művészeti Intézetben szándékoztak megtartani, de erről nem értesítette a Pártszerveket. Földes mély elégedetlenséget nyilvánított a magyarországi ellenforradalom időszaka alatt ellenséges tevékenységet folytató elemek elleni rendszabályok iránt. így például hibáztatta Páskándi Géza letartóztatását és elítélését, és kétségbe vonta, hogy ezt az ügyet alaposan kivizsgálták, hogy az ítélet jogos és igazságos. Különösen súlyosnak tűnnek Földes László elhajlásai, ha arra gon­dolunk, hogy ő milyen nagymértékben befolyásolta a Kolozsváron élő fiatal költők és prózaírók egy részét. Ezek alatt az évek alatt Földes szoros kapcso­latot létesített azokkal a fiatal írókkal, akik a magyarországi ellenforradalom idején és után komoly ideológiai zavarosságukkal és helytelen magatartásuk­kal hívták fel magukra a figyelmet. Földes látható tekintélynek örvendett ezeknek a fiataloknak a körében. Sokan valamiféle irányítónak, »ideológus­nak« tartották. Földes ahelyett, hogy párttagi minőségében ezeket a nagyrészt pártonkívüli fiatalokat a Párt politikájának megnyerte volna, ahelyett, hogy őket a Párt szavára mozgósította volna, ahelyett, hogy megmutatta volna liberális és opportunista eszméiknek káros voltát, inkább rossz irányba térítette őket - jelentős módon hozzájárult ahhoz, hogy káros irodalmi művek szülessenek meg. A fiatal írókra gyakorolt káros hatását már akkor észre le­hetett venni, amikor Földes még az ESPLA irodalmi kiadó kolozsvári fiókját vezette és később is, amikor már az UTUNK főszerkesztőjeként tevékeny­kedett. Következésképpen azért a világnézeti kátyúért, melybe egyes fiatal írók, mint Bajor, Kányádi, Fodor, stb. jutottak egy időben, az utóbbi években megjelent műveikben felfedezhető egyes hamis eszmékért nagy felelősség ter­heli Földest is... Rá kell mutatnunk ugyanakkor arra is, hogy amikor egyes fiatal írók felülvizsgálták egyes nézeteiket és kifejezték egyetértésüket a Párt irodalom- politikájával - Földes hevesen bírálta őket. Az UTUNK főszerkesztőjeként Földes opportunista magatartásról és liberalizmusról tett tanúbizonyságot. Ahelyett, hogy mozgósította volna a valóban kommunista írókat a párt poli­tikájának érvényesítésére a lap hasábjain, ahelyett, hogy a munkatársakat a szocialista építés és a burzsoá ideológia elleni harc időszerű, legfontosabb kérdései felé irányította volna, Földes egyrészt érvényre juttatott egy apoli- tikus, a kulcskérdéseket megkerülő irányzatot, másrészt teljes mértékben hozzájárult egyes zavaros, vagy éppenséggel ellenséges írások megjele­néséhez. Földes főszerkesztői munkája idején az UTUNK-ban megjelent Kiss Jenőnek néhány, szöveg szerint, vagy sorok közt káros tartalmakat hordozó verse, Bajor Andornak néhány mélyen negativista irányzatú szatírája, M. Hlasko, a revizionista, majd emigráns lengyel írónak egy ellenforradalmi el­beszélése stb. Általában el lehet mondani, hogy Földes hosszú ideig akadályozta a kom­449

Next

/
Thumbnails
Contents