Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 5-6. szám - Szabó Gyula: BUÉK-1959

s utána még azt is számba lehetett venni a tagsági listán, hogy a harminckilenc név sorában négyünknél tettek hiányzást jelző jelzést: Horváth István „úton”, Szabó Gyula „úton”, Breiner György „beteg”, Bállá Károly „beteg”. A 47 oldalas „Jegyzőkönyv” legelső soraiban ugyanezt a hiányzás számot hitelesítette: „Felvéve 1959. január 7-én az írószövetség alapszervezeti ülésén. Az alapszervezet tagjai közül hiányzik 4 elvtárs, a meghívottak közül 2 nem jelent meg.” A „meghívottak” többek közt a marosvásárhelyi írók fontos személyiségei voltak, akik közül a három legfontosabb a legsúlyosabb tanúskodással vett részt a fegyelmi ügy tárgyalásán, miután az ügy végleges lezárása céljából „az írók egy csoportjaként” külön felutaztak Kolozsvárra. A három vásárhelyi író-párttag - Kovács György, Hajdú Győző és Sütő András - mellett két pártaktivista adta a „külső súlyt” az ügy tárgyalásában: Tompa István a tartományi pártbizottságtól és Pavel Tugui a „központból”. A jegyzőkönyv a gyűlés menetének kezdéseként rögzítette: ,Az ülés megnyitása alkalmából Orosz Irén az alapszervezet titkára javasolja 5 tagú elnökség megválasztását. A jelenlévők a javaslatot elfogadják: Kovács György, Tompa István, Tugui, Orosz Irén, Márki Zoltán elvtársakat választják be az elnökségbe. Tompa István a párt tartomány részéről felszólítja Orosz Irént, hogy olvassa fel az alapszervezet bürója által elkészített jelentést, Földes László, az UTUNK főszerkesztője fegyelmi ügyével kapcsolatban.”

Földes fegyelmi ügye ekkor már közel háromnegyed éve foglalkoztatta a pártszerveket, s különböző bírálatokon, szekciófokozatokon át már négy hónapja arra a „pontra” jutott, hogy egy „utolsó figyelmeztetést” jelentő „pártmegrovás” nyomán leváltották Földest az UTUNK főszerkesztői tisztségéből, de a jegyzőkönyv itt még úgy „örökítette meg”, hogy „az UTUNK főszerkesztője”. Ezúttal azonban minden jel „végső leszámolásra” vallott: mindenekelőtt az a példátlan eset, hogy a leszámoláshoz Vásárhelyről, a „Magyar Autonóm Tartományból”, egy másik írói pártszervezettől vonultattak fel „elvtársi csoportot”, amihez képest az „természetes” eljárás volt, hogy Mihai Beniuc, az írószövetség főtitkára ugyancsak leutazott Bukarestből az írószövetségi vezetőség képviseletében Földes „pártellenességének” feltárására és minden addiginál súlyosabb szankcionálására.

Az Orosz Irén által felolvasott jelentés mint végső formájúvá stilizált változat főbb részeiben így foglalja össze a Földes-ügyet: „az írószövetség kolozsvári fiókja pártalapszervezeti bürójának Jelentése Földes Lászlónak, az UTUNK volt főszerkesztőjének az utóbbi időben elkövetett politikai és ideológiai hibáiról és elhajlásairól... A Párt állandó irányításával következetesen harc folyik az irodalmi művek és az irodalmi sajtótermékek ideológiai tisztaságáért. Ebben a küzdelemben különösen értékes segítséget nyújtottak a RMP KB 1958. június 9-13 között megtartott plenárisán hozott határozatok, melyek politikai és ideológiai munkánk színvonalának emelésére mozgósítanak. A békülékenység és az opportunizmus megnyilvánulása ellen folytatott harcában Pártunk sok türelemmel és kitartóan foglalkozik azoknak az irodalmároknak a nevelésével és átnevelésével, akiknek munkásságában gyengeségek, zavarosságok észlelhetők. Amidőn Földes László ügyét megvitatás céljából az alapszervezet elé visszük, azzal a megállapítással kell kezdenünk, hogy Pártunk őt is számtalan esetben részesítette ideológiai segítségben... A Párt bizalmát élvezve Földes László igen fontos szerepet töltött be

447