Életünk, 1998 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 5-6. szám - Chak István: "Lelkekkel festek..."
net. PL: a lila köd, hogy én lila vagyok, már egy atrocitás: Olyan támadás, amit az ember nehezen tud elviselni.- Bocsáss meg! A múltkor magad mondtad: azért egy pici lila lehet, hogy lesz benne...-Az egy vicc! Van egy jelenet, amikor Ragueneau-nak, a szakácsnak egyik kuktája készít egy lantot cukorból, ajándékba, s ez - esetleg - lila lesz. De ez csak egy finom utalás! Tényleg: semmi lila nem lesz benne. De visszatérve az előbbire: nem hiszem, hogy eltévedne a sok szeretetben az ember. Nem kap annyi szeretetek mint amennyire szükséges van, de nem is kell. De ha bizalommal biztosítják arról, hogy megvárják a végét legalább annak, hogy kiderüljön milyen...- „...akár a szükségét végző' vadállat...”- így van. Legalább addig, míg befejezi a történetet, hagyják békén, ne percenként kelljen bizonyítania... Ez így van! De erre meg Szerb Antal azt mondja: a szenvedés a leggyorsabb út a fejló'déshez. Elég sok a szenvedése annak, aki alkot. Ha mélyen beleás abba, amit csinál, mélyebb gondolatokat akar kifejezni, az úgyis sok kételyen és gyötrődésen át vezet. Nem kell ahhoz külső' támadás.- Nem az van-e valahol a dologban, hogy az ember önmagát rendezi, magát írja, stb.?- Óhatatlanul benne van. Az hazudik, aki nem ezt csinálja. Az a jó, ha nem személyes. Akkor van baj, ha ez far pur l’ar-á válik, s öncélúvá. Az óhatatlan, hogy az ember saját problémáival szűrje át saját magát magán. Ez az alkotás lényege. Mert ha steril marad, interpretálássá válik bármi. De félve mondok ilyen mondatokat, mert ezeket a dolgokat is elhasználták, mert esetleg arra gondolnak: jaj, ez is egy önmegvalósító művész! De úgy nem lehet egy sort sem leírni - te is tudod hogy nem vagy benne. Ha nincs benne az ember, ha nincs benne az, aki azt a sort írja, aki azt a zenét szerzi, aki azt a darabot rendezi, színész aki játsza... Ha nem húzza magával, mint egy hosszú köpenyt, nem hozza magával a sorsát, nem teszi hozzá, akkor egy üres... - nem is tudom megfogalmazni - ...szar lesz belőle. De hol van az a kényes határ? Ez tehetség kérdése. Ez nagyon nehéz dolog.- Érzelmi kötődésről beszéltél...-A színész érzelmi - erotikus! - kapcsolatban van a szerepével, a színpaddal, a partnerével, a rendezőjével és a darabbal. Minden csak úgy működik, ha erotikusán hat egymásra, mert érzelmi kérdésekről van szó. Ez nem egy matematikai képlet megoldása érdek nélkül.- Amit te mondasz, tulajdonképpen a viszonyulási módot tükrözi. Úgy gondolom, a tartalmi vonatkozásai lennének érdekesebbek.-Pontosabbat kérdezz! Tehát: beleszeret-e a partner a másikba...-Hogy nyilvánul meg a színházban az erotika? Mi az, ami a nagyközönség számára is megnyilvánulhat?- Először is van egy helyzet: van egy ember, aki fönt van, s van egy, aki nézi. Van egy aktivitás, s van egy passzivitás. Ez egy voyeur helyzet. Éz már egy erotikus képzet. Tulajdonképpen az is erotika, hogy a lelke mélyére látok a másiknak. A színész, könyörtelenségénél fogva, a nézővel szemben követve el olyan mélységeket mutat meg, hogy a néző majdnem elszégyelli magát, ha ezt látja. Ez egy erotikus helyzet. Nem pusztán testi az erotika, hanem 444
